HAMLET

szerk.

EGY JELRE VÁRNAK

Stop the tempo - magyar ősbemutató Marosvásárhelyen

[2008. Dec. 9.]

[fotóriport] A szereplők: két nő, egy férfi. Az alaphelyzet ellenére Gianina Cărbunariu darabja nem szerelmi háromszög. Életérzés.

Három fiatal esetleges találkozásából cinkosság születik, szövetség a kötelező trendiség, a látszat-élet ellen. Három dühös, fáradt magány talál értelmet és megmagyarázhatatlan, zsigeri boldogságot, amikor egy sötét és csendes pillanatra lekapcsolja a túlpörgött világot az áramról. A hősies világmegváltások kora azonban lejárt. Szárazon és tárgyilagosan közli, hogy csak betagozódni lehet.

Részletek a Stop the tempo szövegkönyvéből. Gianina Cărbunariu darabját Demény Péter fordította. Az összeállításhoz a marosvásárhelyi Yorick Stúdió szövegváltozatát használtuk.

Lány 2: Huszonhét éves vagyok és három munkahelyem van. A régi évfolyamtársnőim iszonyúan irigyeltek. Az egyetlen, ami nem túl gyakran történt, az a kefélés. De ez volt az én kis titkom.

Lány 1: És csak nézem a pofa csukáját. BK. Világosan látom: BK. Uniszex. Ilyenje van neki is. Azt hiszem, az övé mégis drágább. Pontosan erre gondolok. Hogy neki drágább a csukája, mint a pofának, aki mellettem ül a hátsó ülésen. Vadul fogok dugni ezzel a pofával, és közben rá fogok gondolni. Pontosabban a sportcipőjére, amely az Egyesült Királyságból származik, ahová végül elhúzott a faszijával. Akit egy bárban ismert meg, és akibe csak úgy beleszeretett... Villámgyorsan.

Lány 2: És jött, hogy megfojtsam ezt a sok köcsögöt.
Lány 1: A szar zenéjükkel, a szar DJ-jükkel, a kurvára szar, eredeti rongyaikkal...
Lány 2: Ahogy ott rángtak, mint a hülyék, a hülye vigyorukkal, tök problémátlanul...
Fiú: Ez a sok kurva trendi faszfej, ez a sok Made in Europe, ez a sok nyamvadt tápos!!!

Brutális és olcsó dolgokat látok
Brutális és olcsó vagyok ettől
Nagyon sajnálom emberek
Nagyon sajnálom emberek

Fiú: Ti jártok színházba? Engem egyszer elcipelt egy csaj, azt mondta, „naaaaaaaaaaaaaagyon jóóóóóóóóóó”, pont így mondta, „naaaaaaaaaaaaaagyon jóóóóóóóóóó”. Mikor vége lett, hazavittem és többször nem hívtam fel. Ami ott volt!... Bejött egy csávó kockás szoknyában, aztán egy béna csaj fehérre mázolt arccal, a végén megevett egy kárászt, és megnyuvadt tőle. Szörnyű volt, jött, hogy tökön szúrjam magam.

Nem bírom a gyűrődést, nem bírom a gyűrődést
Rosszak az idegeim, rosszak az idegeim
Sérült vagyok, úgy látszik, sérül vagyok, úgy látszik
Sírba visztek, sírba visztek

Lány 2: Igen, és volt ott egy kalapács is, nem tudom, mit keresett ott, és azzal fejbevágtam. Ha elkapnak, viszlát, munkahely. A főnök azt mondta a tegnap, hogy úgy nézek ki, mintha lehánytak volna. Megkérdezte, miért nem alszom éjjel. És lehúzza a fizetésem, mert elszúrtam egy kétezer eurós melót. Havonta egyet...

Lány 1: Szerettem volna megkeresni őket, csak úgy, nem azért, hogy bármit is csináljunk... na jó, egy bárt a külvárosban... de rájöttem, hogy nemcsak azt nem tudom, mit csinálnak nappal, hanem azt sem, hogy hogy hívják őket. Közben felhívott az ex-csajom, hogy elmondja, visszajön, és hogy nehéz beilleszkednie, meg ilyesmi. Beleröhögtem a telefonba. Az a helyzet, hogy tökéletesen megértem őt.

Fiú: Elterelő hadműveletre van szükség, ahogy mondani szokás. Bassza meg, tudom! Felhívjuk a zsernyákokat, és feljelentjük magunkat. De nem azt a helyet mondjuk, ahova SASHA jön. Más bárokat, mondjuk a Mallt...
Lány 1: Jól hangzik. Legalább négy bárt mondunk.

Lány 2: Amikor elkezdtem, három munkahelyem volt, és azt reméltem, hogy lesz lakásom is meg kocsim. Most nincs egy munkahelyem sem, még mindig a családommal lakom és busszal járok, mert nincs pénzem benzinre. Nem, nem rúgtak ki. Felmondtam. Mert nincs időm. Egész nap és egész éjjel bárokba és üzletekbe járok, moziba és színházba megyek. Igaz, a járkálás nem a legjobb szó. Mert igazából szaladok egyik bárból a másikba. Egy jelre várok.

[összeállította: Boros Kinga
fotók: Bartha László]

» Korábbi cikkek