HAMLET

Deák Katalin

BÁBOS NAPLÓ III.

Cimborák 3 - Erdélyi Magyar Bábostalálkozó

[2011. Oct. 11.]

Egyéni előadások, klasszikus szövegek, élethű marionett, nonverbális előadás és két tematikus szakmai beszélgetés zárta a sepsiszentgyörgyi találkozót.

A Harag Társulat Brighella Bábszínháza Bandura Emese Boszorkány születik című egyéni előadásával érkezett péntek délelőtt. Szilágyi Regina rendező ötletesen dolgozott hétköznapi tárgyak animálásával. A színpadi kellékeket nem konkrét minőségükben mutatta fel, hanem stilizált formában, így téve fantáziadússá és élvezhetővé a jószívű boszorkánylány történetét. Láthattunk boszorkányfejjé alakuló tükröt, de a cérnagomolyag és a teáskanna is fejjé alakul.

Boszorkány születik © fotó: Henning János / Cimborák 3

Bandura Emese többirányú figyelme meglepő: élő szereplőként mesét olvas, amíg bábjának a legnagyobb döntést kell meghoznia, vállalja a halált – rongybabává változva ─, vagy a gonosz mellé szegődik.

János vitéz © fotó: Henning János / Cimborák 3

Péntek az egyéni előadások napja volt, ugyanis a szatmárnémeti társulatot a Kolozsvárról érkező Kejfeljancsi Komédiás Kompánia követte. János vitéz barangolásait Demeter Ferenc mutatta be vásári bábjáték formájában Kovács Ildikó és Simó Enikő ötletei alapján. Szép az előadás képi megfogalmazása. A különböző típusú bábok összhangban vannak az elődás stílusával, többféle technikájával, így nem válik zavaróvá például az sem, amikor egyik szereplő maszkként, másik pedig síkbábként elevenedik meg. A báboknak egy része (lásd János Vitéz, Juliska, a huszárok) mézeskalács figurához hasonlítanak, s ez már önmagában egy történetet hordoz.

Ludas Matyi © fotó: Henning János / Cimborák 3

A klasszikus irodalmi alkotások feldolgozásai vonzották a közönséget. Nem csak az előbb említett János vitéz esetében, a szombat délelőtti Ludas Matyit is telt ház fogadta. A lelkes közönségnek azonban csalódást okozott a kolozsvári Puck Bábszínház. A lázadó Matyi nem sokunkat emlékeztetett gyerekkorunk kedvelt mesehősére, sőt Döbrögitől sem ijedtünk meg. Fazekas Mihály Döbrögije sem lángelme, de nem is ennyire ostoba: a kötél már rég lehullt róla és könnyedén elszaladhatna, de ehelyett még a bugyogóját is lehúzza, így segíti ellenségét. A drámai feszültség alapjaiban megsemmisül. A történet érthetetlenül zötyög előre.

Habár a keret megvan egy tiszta előadás létrehozására, ez a lehetőség sem színészileg, sem a rendezői munkában nem valósul meg. Pedig a díszlet- és jelmezvilág gazdagsága azt igazolja, hogy a Puck Bábszínház olyan alapanyaggal rendelkezik, amiről sok társulat csak álmodni mer.

A legkitartóbb csapatnak a Csiky Gergely Állami Magyar Színház Bábtagozata bizonyult. Bár a fesztivál utolsó két napján tartották előadásaikat, kapunyitástól zárásig jelen voltak, kíváncsian várták más társulatok alkotásait és a szakmai beszélgetéseket.

Fafej © fotó: Henning János / Cimborák 3

Vass Richárd egyéni előadása, a Fafej sajátos képi világban ábrázolt egy reménytelen léthelyzetet. A bábmozgató kihasználta a marionettforma lehetőségeit: Fafej mozgása olyannyira hasonlított az emberére, hogy nézőként már-már én is elhittem a fel-alá sétáló, csúszkáló, nyújtózkodó, fel- és leülő bábról, hogy élő figura.

Zián és Kopik © fotó: Henning János / Cimborák 3

Az utolsó napot záró előadás a két környezetbarát manó, Kopik és Zián meséje volt, szintén Temesvárról. A két figura kedves, bohókás jelleme rokonszenvesnek bizonyult a gyermekek számára. A zöld csodalények precízen szelektálják a hulladékokat, buborékfújó varázsgépükkel újrahasznosítják a begyűjtött alapanyagot: játékokat gyártanak maguknak. Hol palacsintasütőt, hol csak egyszerű papírokat, hol műanyagtornyot. A folyton változó helyzetekből fény derül kettejük viszonyára, érzelmeik, barátságuk milyenségére.

A szombat esti szakmai beszélgetés címe A népmesei elemek téralkotó szerepe a bábszínházi rendezésben volt. A meghívott, Balla Ede Zsolt előadást tartott a szakrális földrajz és a népmesei elemek viszonyáról. A magyar motívumokat az ekliptika (a nap útja) szintjén vizsgálta, felvonultatta, elemezte a hangsúlyosan előforduló népmesei elemeket az évkörön.

Kiderült, a bábelőadás alkotóinak fontos ilyen szinten is boncolgatnia a feldolgozandó népmesét, hiszen e tudás birtokában nem csupán fizikai, hanem égi szinten is létrejön a történet értelmezése. Balla Ede Zsolt az est folyamán többször is hangsúlyozta: mindennek a helyén kell lennie, különben helytelenné válik a környezetünk.

A vasárnapi utolsó közös találkozáson az Erdélyi Magyar Bábostalálkozó fontosságáról beszéltünk. Szükség van-e erre a rendezvényre? Fontos-e, hogy az erdélyi bábszínházak ismerjék egymás munkáját? Kellenek-e a szakmai beszélgetések? Ezek által igényesebbé, hatásosabbá, elismertebbé tehetjük a bábszínházat?

A válasz egyértelmű: szükség van a negyedik erdélyi magyar bábostalálkozóra is. Figyelnünk kell egymásra, tudnunk kell, merre tartunk.

(Megjegyzés: a szerkesztőség helyenként kiegészítette a naplójegyzetet a találkozó blogjáról átvett részletekkel.)

kapcsolódó írások

BÁBOS NAPLÓ I. BÁBOS NAPLÓ II.

» Korábbi cikkek