HAMLET

László Ferenc

AZ ÁLRUHÁS KERTÉSZLÁNY

Országos bemutató a Kolozsvári Magyar Operában

[2005. Dec. 9.]

Nagy merészségre vall az a tény, hogy Mozart dramaturgiailag keveri az olasz vígopera (opera buffa) és a drámai operák (opera seria) stílusjegyeit - véli az előadás rendezője, dr. Katona Zs. József. Fotók: Rohonyi D. Iván.

A zenetörténetírás felelőtlenei öt Mozart-operát vettek fel a kánonba. Ezek: a Szöktetés, a Figaró házassága, Don Giovanni, A varázsfuvola és – az időrendnek ellentmondva utolsóként nevezem meg, mert még ezt a kimeríthetetlenül szépség- és jelentésgazdag remekművet is csak későn, immel-ámmal szentesítették a nagyokosok – a Cosi fan tutte. A többit (Mozart összesen 19 színpadi művet írt!) jobb esetben is csak felsorolják, mint ifjonti próbálkozásokat, előzményeket, de inkább elhallgatják őket (mint az utolsó nagyoperát, a Titusz kegyességét szokták). Az igazi zenetörténészek annál nagyobb figyelemmel fordulnak a fiatalkori opuszok felé, és azokban is megtalálják Mozart isteni tehetségének, példátlan eredetiségének ékesnél ékesebb bizonyítékait.

Az álruhás kertészlányt Mozart tizenkilencedik születésnapja előtt fejezte be, a mű müncheni ősbemutatójának az idén volt a 230. évfordulója. Nem Mozart volt az első, aki ezt a szövegkönyvet megzenésítette; föltehető, hogy ő is látta Párizsban Anfossi azonos című vígoperáját.

A cselekmény kedvesen együgyű, mulatságos és egyértelmű, típushelyzetek rokokós játéka. A még kiskorú Mozart azonban fölényes alkotói érettséggel talál meg és mélyít el benne egy-egy drámai helyzetet. Ez a zene olykor az emberi természet olyan mélységeibe világít be, amelyek döbbenetet keltenek a vígoperai szövegkörnyezetben – a fináléból egy zenetörténész-kortárs rekviemhangokat mert kihallani! –, és újólag bizonyítják: a zene Shakespeare-je, "az öt nagy mű" alkotója nem lett, hanem született. Mozart akkor is a teljesség zeneszerzője volt, amikor épp vígoperát írt és mint kiskorúnak fiatalosan ártatlan zsengéket illett volna komponálgatnia.

Külön megerősíti a kolozsvári országos bemutató jelentőségét, hogy a Salzburgban a 2006-os év januári Mozart Fesztiváljának a műsorán is a La finta giardiniera képviseli a tizenkilenc színpadi mű egyetemét. Nem először történik meg, hogy az ottani, világraszóló rendezvényt igazgató Nemzetközi Mozart Alapítvány és szerény tagszervezete, a kolozsvári Román Mozart Társaság egyet gondolt!

kapcsolódó írások

Az előadás színlapja

» Korábbi cikkek