HAMLET

Hegyi Réka

FESZTIVÁLNAPLÓ

Kisvárda 2006

[2006. Jun. 24.]

Csütörtökön este startolt a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja.

Túl hosszúra sikeredett buszozás miatt lekéstük a tizennyolcadik alkalommal Kisvárdán megszervezett fesztivál ünnepélyes megnyitóját. A Művészetek Háza terméből kiszűrődő hangoknak köszönhetően mégis sikerült meghallani Sólyom László köztársasági elnök a fesztivál megnyitóján felolvasott üzenetéből egy részt, melyből kiderül: a határon túli társulatok repertoárjában még mindig a kisebbségi sors bemutatása a fő vonal, de emellett mindinkább hangsúlyt kap a művészi kifejezésmód igényessége és sokfélesége. Nem kérünk többet a protokoll-szövegekből, amelyek általában mindig egy kaptafára készülnek, inkább bejelentkeztünk, majd a szállást is elfoglaltuk, hogy felfrissülve vágjunk bele a tíz napos előadásözönbe.

Az Újvidéki Színház musicallé színházasította Aldous Huxley Szép új világ című regényét. Egy mozgalmas és szórakoztató, de az irodalmi alapanyaggal éppen csak köszönő viszonyba ereszkedő első rész után a második felvonásban vontatottabb jelenetek sora következett. Kicsit különösnek tűnt, hogy a zenés-táncos, könnyed műfaj komolyabb mondandót is szeretne megfogalmazni nézői számára. Az értetlenkedést mégis el kell hessegetni: egy kitűnő csapat munkáját láthattuk, amelyben a szólók és a tömegjelenetek is hibátlan pontossággal adattak elő remek koreográfiával és elsöprő játékkedvvel.

A szakmai beszélgetések sora is elkezdődött. A versenyen kívül bemutatott előadásokról elsősorban időhiány miatt nem szoktak diskurálni a jelen lévő szakmabeliek, alkotók és érdeklődők, de mivel első nap csak két off-produkció szerepelt a programban, az ismerkedő beszélgetésen ezeket helyezték célkeresztbe. A megnyitó után bemutatott Szerelem című előadásának legszebb pillanatait emelték ki, a jó érzékkel művelt stilizációt, a pontos eszközhasználatot és a jó színészi teljesítményeket. A cilinderes temetkezési vállalkozó, a Bartók-zene használata problematikus eleme a csíki előadásnak – vélték a hozzászólók, az alkotók pedig elmesélték, milyen részletek módosultak a bemutató óta.

Az újvidékiek jót s rosszat is hallottak musical-előadásukról. A minősíthetetlen jelzőt a szöveg, a zene és a jelmezek érdemelték ki, de a csapatmunkáról és a társulatról csak elismerően nyilatkoztak a kritikusok.

Néhány színészt a Tanyaszínház előadásában is viszontláthattunk. A nyaranta egy-egy vidékjáró előadásra összerázódó csapat a fesztiválforgalomba idén bekerülő új játékhelyen, egy líceum színháztechnikával felszerelt termében mutatta be Ludas Matyi-verzióját. Minimális, minden oldalán más kép részeit mutató építőkockákból könnyen összerakható díszlet, élő zene, népdalok, és a kicsiket-nagyokat egyaránt szórakoztató mese Kisvárdán sikeres volt, de az igazat megvallva szabad téren, egy eldugott vajdasági kisfaluban, nyárestén zamatosabb csemegének érezhették volna ők is.

A marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Cseresznyéskertje következett. Iuliana Vîlsan rendkívül szép díszletében érdekes rendezői vízió kelt életre: ebben az előadásban Ljubov Andejevna, Gajev és Firsz szerepét is fiatal színészekre bízta Andreea Vulpe rendező. Kicsit zavaró hangsúlyeltolódásokat okoz, hogy Varja például idősebbnek tűnik, mint “anyuskája” vagy az értelmezés kulcsaként megnevezhető gyerekkorba való visszatérés súlytalanná (megkockáztatnám: infantilissé) válik, mert nem 50-60 éveseket húz vissza az, hogy még mindig képtelenek a jelenben élni, hanem huszonéveseket. Kiemelkedően jó pillanatok ebben a produkcióban is voltak, elsősorban (de nem kizárólag) azoknak a színészek köszönhetően, akik a korukhoz közel álló szerepet formáltak (B. Fülöp Erzsébet, Szélyes Ferenc).

A második estét a temesváriak operettje, a Mágnás Miska zárta. A Várszínház nézőtere zsúfolásig megtelt a műfajt értékelő helybéliekkel, akik az ismerős dalokat együtt énekelték a színészekkel. Sajnos a ritmuskiesések, az értelmetlenül beiktatott hatásszünetek, a nagyon alacsonyan szálló poénok és a foghíjas színészi adottságok kínos helyzetbe hozták azokat, akik arra számítottak, hogy a fiatal csapat színházi élményt varázsol a pirosban pompázó színpadra.

(A következő helyszíni tudósításig a Kisvárdai Lapok fesztiválújságban megjelenő kritikák másodközlésével számolunk be az előadások fogadtatásáról.)

kapcsolódó írások

KISVÁRDA 2006.

» Korábbi cikkek