HAMLET

szerk.

KOROK TANúJA: SENKáLSZKY ENDRE

[2004. Oct. 5.]

Sokszor és sokan láttuk színpadon a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját. Tudtuk, hogy idős, mégsem gondoltuk volna, hogy szemünk láttára alakul át legendává: Senkálszky Endre Európa legidősebb aktív színésze.

A Kolping legényegylet színjátszó csoportjának tagjaként, 1935-ben, a #i#Jairus lánya#/i# című előadásban Szent Pétert alakítja. (c) Korunk Senkálszky Endre színművészt köszöntötték 90. születésnapján. Az eseményről szóló fotóriport helyett egy csokor archív felvételt adunk át elismerésünk jeléül.

Senkálszky Endre

Született: Kolozsvár, 1914. október 2.

1931-ben, a Kolping legényegylet tagjaként már eljegyezte magát a színjátszással.

1935-37 Hetényi Elemér színiiskolájában tanul

1945-ben #i#Bánk bán#/i# szerepét alakítja Janovics Jenő rendezésében, partnere Koós Zsófia. (c) Korunk Életút:
Szabadkai József, majd Jódy Kámly színtársulatában játszik (1937–39), 1939-től a kolozsvári Thália, a Magyar Színház a Nemzeti Színház, Állami Magyar Színház tagja. 1948–1949 között a kolozsvári Állami Magyar színház művészeti igazgatóhelyettese. Vendégként Szatmáron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen szerepel, Szatmáron és Nagyváradon rendez is. 1949-1954 között a Kolozsvári Színművészeti Főiskola előadótanára 1964-69: a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója. 1977 július 1-én nyugdíjba ment, de megszakítás nélkül tovább játszik. 1992-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház Örökös tagja.

III. Richárdként 1949-ben (c) Korunk Főbb szerepei:
Madách Imre: Az ember tragédiája (Ádám), Herczeg Ferenc: Bizánc (a Pátriárka), Nyírő József: Jézusfaragó ember (Éltes Dávid), Katona József: Bánk bán (II. Endre, Magyarország királya), Szilágyi István: Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), Voinovich Géza: Magyar passió (Jézus), Zilahy Lajos: Szépanyám (Dus Adorján kapitány), Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Fejedelem), Gerhart Hauptmann: Naplemente előtt (Klamrorth), Sophoklész: Antigone (Kreon, Theba királya), Herczeg Ferenc: A híd (Széchenyi István gróf), Hegedűs Lóránt: Kossuth (Ihász Dániel ezredes), Herczeg Ferenc: Két ember a bányában (Kopf főmérnök), Mikszáth regénye után írta Harsányi Zsolt: A Noszty fiú este Tóth Marival (Stromm huszárezredes), Bernard Shaw: Az ördög cimborája (Richard), Katona József: Bánk bán (Bánk bán), Sárközi György: Dózsa György (Dózsa), G.B. Shaw: Warrenné mestersége (Praed), Zilahy Lajos: Hazajáró lélek (Ágoston), Wilder Thornton: A mi kis városunk (Rendező), Shakespeare: A makrancos hölgy (Petrucchio), Heyermans Hermann: Remény (Károly), J.B. Priestley: Váratlan vendég (Goole felügyelő),

Lőrinc barát szerepében Kőmíves Nagy Lajos 1950-ben rendezett #i#Romeo és Júliá#/i#jában. Kós Károly: Budai Nagy Antal (Budai Nagy Antal), Háy Gyula: Isten, Császár, Paraszt (Zsigmond császár), Shakespeare: III. Richard (Richard Gloucester), I.L. Caragiale: Elveszett levél (Kótyagos polgár), Shakespeare: Romeo és Júlia (Lőrinc ferencrendi barát), M. Gorkij: Ellenségek (Zahár Bardin), Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú este Tóth Marival (Tóth Mihály), Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (Baradlay Kázmér és Ödön), Shakespeare: Othello (Othello), Kállay István: Kötéltánc (Zalai), L. N. Tolsztoj: Háború és béke (az öreg Bolkonszkij herceg), Bernard Shaw: Szent Johanna (az Inkvizítor), Dürremmatt: Az öreg hölgy látogatása (Tanár), Arthur Miller: Pillantás a hídról (Eddie Carbone), Barbu Ştefan Delavrancea: Fergeteg (Luca Arbore), Kós Károly: Budai Nagy Antal (Csáky István erdélyi vajda), Illyés Gyula: Kegyenc (Maximus), W. Shakespeare: Téli rege (Camillo), Kocsis István: A korona aranyból van (Knox), Katona József: Bánk bán (Mikhál bán), Gyárfás Miklós: Egérút (Orbok István), William Saroyan: Így múlik el az életünk (Kit Carson), Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja (Tronkai báró), Asztalos István: A fekete macska (Krekuc), Fr. Schiller: Stuart Maria (Talbot), Sütő András: Csillag a máglyán (Fárel), Eugen O'Neill: Vágy a szilfák alatt (Cabot Ephraim), Maxim Gorkij: Éjjeli menedékhely (Kosztiljov), Sütő András: A szúzai menyegző (Kalliszthenész), W. Shakespeare: Hamlet (Hamlet atyjának szelleme, színészkirály), Kao-Hszing-Csien: A buszmegálló (Öregapó), Márton László: A nagyratörő (Gálffi János, Báthory Zsigmond egykori nevelője), W. Shakespeare: Troilus és Cressida (Priamus), A. P. Csehov: Cseresznyéskert (Firsz), W. Shakespeare: A vihar (Gonzalo), Luigi Pirandello: Így van (ha így tetszik) (Inas), Ionesco: Jacques vagy a behódolás (Nagyapa).

Jelenet az #i#Antigoné#/i# 1959. decemberi bemutatójából - Kreón szerepében László Gerő

Főbb rendezései:
1956 – Federico Gracía Lorca: Bernarda Alba háza
1959 – Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
1962 – Tudor Arghezi román költő 36 verséből összeállítás Ének az emberről címmel
1978. április és 1981 októbere között 14 oratorikus stílusban előadott görög tragédiából álló ciklust rendez: két Aiszkhülosz (Leláncolt Prométeusz, Perzsák), öt Szophoklész (Antigoné, Philoktetész, Oidipusz király, Oidipusz Kolónoszban, Elektra), hét Euripidész dráma (Iphigenia Auliszban, Hekabé, Oresztész, Alkésztisz, Médeia, Hippolütosz, Phoinikiai nők)

Thornton Wilder #i#A mi kis városunk#/i# című darabjának 1966. évi bemutatóján, Széles Annával és Héjja Sándorral. Rendező: Szabó József. (c) Korunk

Kitüntetései:
1957 – RNK érdemes művész kitüntetése
1995 – Kemény János díj (EMKE)
1998 – Életműdíj, Kisvárda, Magyarország
1999 – Szentgyörgyi István díj, Budapest
1999 – Bánffy Miklós vándordíj, Kolozsvári Állami Magyar Színház
1999 – A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat)
2003 – A budapesti Játékszíni Társaság Életműdíja
2004 – UNITER - életműdíj

1968-ban Illyés Gyula drámájban, a #i#Kegyenc#/i#ben, Maximus szerepében. (c) Korunk

Camillo Shakespeare #i#Téli regé#/i#jében, Major Tamás rendezésében - 1969. december.

1976. március 19-én mutatták be Sütő András #i#Csillag a máglyán#/i# című drámáját, melyben Fárel szerepét játszotta el. Rendesző: Harag György.

Kosztiljov szerepében 1979. márciusában. Gorkij #i#Éjjeli menedékhely#/i#ében mellékszereplő, de Harag György rendezése felerősítette a figura fontosságát. (c) Korunk

Tompa Gábor 1987. feruárjában bemutatott #i#Hamlet#/i#jében a dán királyfi atyjának szellemét és a Színészkirályt játszotta, Shakespeare-maszkban. (c) Korunk

Gálffi János szerepében Márton László #i#A nagyratörő#/i# című darabjában, melyet a kolozsvári hivatásos színjátszás 200. évfordulóján mutattak be Parászka Miklós rendezésében.

1998-ban Vlad Mugur Firsz szerepét bízta rá (Csehov: #i#Cseresznyéskert#/i#)

Gonzalo szerepében A vihar 1998. évi bemutatóján (rendező: Dragoş Galgoţiu).

Legutóbbi szerepe: Jacques nagypapa Tompa Gábor Ionesco-rendezésében, 2003-ban.

Köszönet Kötő Józsefnek, a Korunk szerkesztőségének és a Kolozsvári Állami Magyar Színház irodalmi titkárságának a sorozat összeállításában nyújtott segítségért!

kapcsolódó írások

Senkálszy Endre adatlapja a Hamlet.ro-n

» Korábbi cikkek