HAMLET

Bartha Lóránd

ÉRTELMETLENNÉ VÁLÓ IDŐ

Az Osonó Színházműhely bolyongásai Thaiföldön

[2010. Mar. 10.]

A sepsiszentgyörgyi diákok a Patumthaniban tartott Nemzetközi Színházi Fesztiválra voltak meghívva, majd bő két hétig turnéztak a távol-keleti országban.

2010. január 26.

Helyi idő szerint hajnal ötkor kelnek Moradokmaiban az Osonó Színházműhely tagjai, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum Drámatanszékének, a Mikes Kelemen Főgimnáziumnak és a Művészeti Népiskolának diákjaiból álló csapat. Fél hattól (itthon éjfél után fél egytől) elejét veszi a felkelő napot köszöntő szertartás. A még sötétben, gyertyafénynél elkezdett, dobszóval és xilofonnal folyamatosan alázenélt, hangosan együtt mondott versekkel tarkított rituálé, amely alatt különböző mozdulatokat kell végrehajtani, a napfelkeltével ér véget.

A szertartás hálaadás, hogy ismét világos lett, hiszen mint azt Chang Chandruang, a Moradokmai Színházi Központ és Iskola vezetője megfogalmazza: a sötétben eltűnik és értelmetlenné válik az idő. Azért is szükség van a hajnali együttlétre, zenélésre, éneklésre, mozgásra, hogy mindnyájan eggyé váljunk – mondja a guru.

2010. január 27.

Nem az a lényeg, hogy ki hol tanul, hanem az, hogy ki mit tud – ez az alapfilozófiája a thai tanügyi rendszernek. A távol-keleti ország ezirányú törekvéséből kapnak némi ízelítőt az Osonó Színházműhely tagjai. Chang Chandruang szerint a színházon keresztül minden szükséges ismeretre szert tehet egy fiatal. Valamennyi gyerek az állami oktatási rendszerből jött – magyarázza – csak a szülők úgy döntöttek, hogy egy alternatív módszert választanak: az otthoni oktatást.

Itt mindent megtanulnak, amit a közoktatásban elsajátítanának, csak éppen nem kell elmenni iskolába. A különbség az, hogy itt mindent a színházon keresztül adnak át: ha történelem kell, kitalálnak egy történelmi darabot, ha fizika kell, eljátsszák hogy feltalálják, dramatizálják a matematikát, az angolt, mindent – mondja a guru.

A Chang Chandruang hozzáteszi: a tantervet a tanügyminiszter hagyja jóvá, vizsgáztatni kiszállnak a tanyára és a diákok oklevele éppen annyit ér, mint akármelyik állami intézményben szerzett diploma.

2010. január 28.

Az Osonó Színházműhely tagjai még mindig kisebb akklimatizációs tünetekkel küzdenek. Lassan megszokják, hogy otthoni idő szerint éjfél után fél egykor kell felkelni, és már-már azt is elfogadják, hogy a hőmérséklet késő este is alig süllyed 30 fok alá, ami a levegő magas nedvességtartalma miatt még ennél is sokkal többnek tűnik. Az ugandai csoport vezetője azzal kezdi, hogy ilyen meleg még náluk otthon sincs.

Külön élmény a fiatalok számára a bangkoki gyümölcspiac, ahol a kínált termékek 90 százalékát hírből sem ismerték. Nagy élvezettel fedezik fel a lankár, az emuh, vagy a kemökár csodálatos ízvilágát és kóstolják meg a helyben sajtolt kókusztejet.

2010. január 29.

A thaiföldi „lótusz városában”, Patumthaniban csütörtökön késő este hivatalosan megnyitják a Nemzetközi Színházi Fesztivált, ahol Kelet-Európát a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely képviseli.

A tíznapos seregszemlén 14 ország képviselői vesznek részt. A bőrszín és származási hely szempontjából meglehetősen vegyes társaságot végigvezetik a Bangkoktól kissé északra fekvő, fél Kovászna megye nagyságú, 800 ezer lakosú régió székhelyének régi piacán, majd kerékpárra pattannak, és „addig gyakorold, amíg mester leszel” jelszavas egyenpolóikban, rezesbanda felvezetéssel a város központjába gurultak. A polgármesteri hivatalban a település polgármester-helyettese és a régió monk vezetője, Prapanya Nantaram abbot üdvözli a résztvevőket, majd a moradokmai fiatalok angol nyelvű előadása következik a város főterén.

Az Osonó csapatát egyébként a fesztivál első napjaira átköltöztetik a Thaiföldi Tudományos Múzeum területére. A mindössze húszezres város múzeuma egy nagyon komplex, kutatással és oktatással is foglalkozó intézmény, ahol éppen véget ér az ázsiai űrkutatási konferencia. Több mint 100 hektáros területén számos épület áll, az Osonó például a természettudományi részleg futurisztikus, három egymásba vágó, sarkain álló kockát formázó épülete mögötti, többemeletes bentlakásban kap szállást.

Az étkeztetést – meglehetősen egyszerű körülmények között – egy fedett, de minden oldalon nyitott területen oldják meg. Csak ízelítőül a tegnapi menü: reggelre tofuleves és sós tojás, a kenyér, tej, kávé és tea extrának számít. Délben rák, mellé laskatészta, babcsíra és további 3-4 teljesen ismeretlen zöldség, vékony, édes tojásbevonattal. Az egész mellé cukrozott mogyoró- és curryszósz jár.

Estére rizs, csirkecombbal, és kilószám apró banánnal és emuhval. Az amúgy minden szempontból nyitott Osonósok jól alkalmazkodnak a székelyesnek nehezen nevezhető felhozatalhoz, mindeddig egyetlen leányzó morfondírozott, hogy ez mind erősen finom, de egy jó tányér anyuka-féle húsleves azért most már jól jönne.

Az Osonó most már fizikailag és szellemileg is az előadásra hangolódik: a moradokmai napfelkelte-köszöntő szertartást reggeli tornával pótolják.

2010. január 30.

A délelőtti és esti előadások közötti szünetben thai masszázsra viszik a szervezők a Patumthani Nemzetközi Színházi Fesztivál azon résztvevőit, akik erre jelentkeztek. A sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely tagjai, természetesen ezt is egységesen bevállalták.

Mielőtt megköveznének, hogy mibe keveredtünk, mi több, mibe kevertük a gyerekeket, némi felvilágosítással kell szolgálnunk: ez a thai masszázs nem az a thai masszázs. A tradicionális thai masszázsnak semmilyen köze nincs az erotikához. Jellemző módon a hölgyeket nők, az urakat férfiak masszírozzák. Oldalra fektetik a vendéget, és miután langyos vízben lemosták a lábát, a szó szoros értelmében a kicsi lábujja tövétől, a talpán át, a gerince és nyakcsigolyája mellett, a füle hegyéig, mintegy 250-300 pontban, ujjal, tenyérrel, alkarral, vagy éppen talppal megnyomják, gyakran annyira erősen, hogy az jelentősen túl van a fájdalomhatáron.

Ha ezt kibírta, akkor a másik felére fordítva a vendéget az egészet elölről kezdik. Ezt követően hason és háton nagyjából megismétlik a szertartást, ezután felültetve nyújtanak-nyomnak, majd fordítanak minden ízületet abba az irányba, amelyikbe hajlik, s abba is, amelyikbe nem. A 180 thai bathért, azaz 4 euróért elvégzett, egy órás masszázs után első körben úgy érzi magát az ember, mint akit zsibbadtra vertek.

2010. február 02.

Egyre intenzívebb fizikai edzésekkel és koncentrációnövelő gyakorlatokkal készül az Osonó Színházműhely a pénteki fellépésre. Erre lehetősége van bőven, hiszen a Kelet-Ázsiai Egyetem kampusza akkora területen fekszik, hogy a több ezer diákot belső buszjárat szállítja egyik feléből a másikba.

Nagy kő esett le Fazakas Misi szívéről, hogy végre megnézhette egy helyi műhelyben az Osonó vascsövekből álló díszletvázát. A méretek ugyan gyakorlatilag sehol sem találnak, a cső sokkal vastagabb, semhogy a függönyök karikáit fel lehetne tenni, van ahol túl magas, máshol túl széles, mindenütt van keresztvas, ahol nem kellene és hiányzik onnan, ahol szükség lenne rá, de a helyzet kezelhető.

2010. február 03.

Lassan a célegyenesbe fordul az Osonó Színházműhely szempontjából a Pathumthani Nemzetközi Színházi Fesztivál. A sepsiszentgyörgyi csapat pénteken este tartja hivatalos előadását. Érdekes lehet a közönség reakciója, hiszen itt nap mind nap látható: a fesztivált szervező moradokmai mesterek az egykor igen jó színvonalú thai színház újjáélesztését tűzték ki célul.

Láthatóan azt követik, hogy az ily módon becsalogatott hallgatóság egy része a mozik szívóhatása ellenére is megmaradjon a színház mellett, és a komolyabb, modernebb előadásokat is értse, végignézze. A külföldi csapatok éppen ezt a szerepet töltik be. A hazaiakból válogatott diákoknak mindenki külön játszik, sőt, ezek a diákok este még egyszer megnézhetik az előadást. Minthogy az Osonó-féle darabra vélhetően nem tudnak egyszerre 100-120-nál többen beülni, előfordulhat, hogy a Részletek a Bolyongás meséiből című produkciót négyszer lesznek kénytelenek eljátszani, kétszer délelőtt és kétszer délután.

2010. február 04.

Felpörögnek az események Pathumthaniban. Estéről estére változatosabb és rangosabb külföldi előadásokat láthat a nagyérdemű. A lipcsei táncszínház gyönyörű produkciója után még magasabbra emelte a lécet a franciák Pacotille nevű csapata, egy aranyos, profi módon előadott, pantomimmel és bábjátékkal fűszerezett bohócjátékkal. Lehet, hogy ezt követően Andrej Szpiridonov orosz rendező Bűn és bűnhödése nem a legszerencsésebb időzítés, de az tény, hogy fokozott várakozás előzi meg az Osonó Színházműhely fellépését.

2010. február 05.

Az Osonó színházműhelyt pontosan 17 évvel ezelőtt, 1993. február 5-én alapította Salamon András, a Mikes Kelemen Főgimnázium tanára. A 17 év alatt összesen 140 diák tevékenykedett a csoportban, közülük negyvenen valamilyen módon ma is a színház közelében maradtak. Tizenhét év alatt 13 bemutatót tartottak, ez összesen 527 előadást jelent. Kétségtelen, hogy ezek közül a legsikeresebb a Részletek a Bolyongás meséiből című produkció, amelynek pénteken, születésnapi ajándékként, a 255. előadására kerül sor, Thaiföldön.

2010. február 06.

A sepsiszentgyörgyi színházműhely mind a négy előadását óriási érdeklődés övezi, az egyetlen problémát a közönség számának az ülőhelyekre való korlátozása jelentette. Az eseményen jelen voltak Magyarország és Románia bangkoki diplomáciai képviseletének vezetői is. Mindketten saját közösségük sikerének tekintették az előadást.

Dr. Balogh András azt mondja: a Magyar Köztársaság nagyköveteként különös örömet okozott számára, hogy olyan székely-magyarokat üdvözölhetett Thaiföldön, akik nagyon magas színvonalon képviselik közös kultúránkat. A magyar nagykövet – egy utóbb egyeztetendő időpontban – meghívta egy teára az Osonó csapatát a diplomáciai képviselet bangkoki székhelyére.

A román követség ideiglenes ügyvivője ugyancsak feltöltődve távozott az előadásról. Mihai Sion szerint egy gyönyörű szép román előadást látott, mert – mint mondta – neki ez akkor is román előadás volt, ha Sepsiszentgyörgyről jött.

2010. február 07.

Thaiföldi időszámítás szerint, Buddha halála után 2554 évvel, február 7-én, mintegy 400 résztvevő előtt megtartja idei szertartását Moradokmaiban a guru. A kora reggeli, monk papok által tartott buddhista ceremónia után, a Thaiföldön is meghatározó indiai kultúra és szellemiség előtti tisztelet jeleként a guru zenével idézi meg többek között Indrát, az istenek királyát, Bráhmát, a teremtés, Visnyut, a megtartás és Shivát, a pusztítás istenét.

A 25, étellel és gyümölccsel megrakott aranytál közül a guru leemel három isteni maszkot, és ezeket egyenként az összes résztvevő fejére tette, ezáltal valamennyi isten védelmébe ajánlva a csapatot. Fazakas Misi és Bartha Lóránd eggyel tovább lépett. Ők abban a megtisztelésben részesültek, hogy a guru kezéből átvehettek egy fegyverkészletet, ezáltal ők maguk is guruvá váltak.

Bartha Lóránd, kissé csodálkozva állapította meg, hogy oklevele megszerzése előtt tanár lett. Az Osonó frissen guruvá előlépett rendező-asszisztense azt mondja, lehet, hogy valamilyen státuszt nyert a thaiföldi diákok előtt, de Európában aligha számít majd ez a tisztség.

2010. február 08.

A társulatvezetők, szervezők és kritikusok kiértékelőjével zárul a Pathumthani Nemzetközi Fesztivál szakmai programja. Chan Chandrugan fesztiváligazgató azt mondta: nem tévedett, amikor Bécsben kiszemelte az Osonó Színházműhelyt, hogy Kelet-Európát képviselje Pathumthaniban, mert a sepsiszentgyörgyi csoport a legerősebb előadást mutatta be.

Egy csodálatos darab volt, amely néha Tarkovszki filmjeire emlékeztetett, amelyben nagyon jól koreografált, kifejező testbeszédet láthattunk, amely felébresztett bennünket, hogy nézzünk körül és figyeljünk a körülöttünk zajló eseményekre – mondja 0Jill Navarret, Indiában élő amerikai rendező, majd hozzáteszi: ismét bebizonyosodott, hogy a fiatalok sokszor nyitottabbak, mint az idősebbek, és helytelen pusztán aszerint megítélni valakinek a bölcsességét, hogy hány éves, mert ebből a darabból például rendkívüli bölcsesség sugárzott.

Az indonéziai Gita Yoga úgy vélte: minden ország kiemelkedőt nyújtott, de Romániáé volt a legjobb előadás. Azt mondta: annyira bevonták a közönséget, hogy az egy pillanatra sem tudott elszakadni az előadástól, és ezügyben mindenkinek tanulnivalója van a sepsiszentgyörgyi csoporttól.

Masa Ceglar szlovén koreográfust a Bolyongás hangjai ragadták el. Mint mondta: megérne egy külön elemzést az az átgondolt stratégia, ahogy nemcsak a zenét, hanem az egész darab hangzásvilágát összeállították. Szerinte azáltal, hogy a nézők gyertyával a kezükben, csendben elhagyják a termet, nem törik meg a varázs, és marad idő elgondolkodni a látottakon.

Ugyanezt a megoldást a német Ronald Schubert túlságosan moralizálónak találta, Nukul Boonjem, a hazaiak képviselője pedig azt nem értette, hogy lehet boroskancsót adni gyerekek kezébe. Ezt egy olyan országban, ahol a részeg ember a vallás ellen vét, s ahol alkoholt gyakorlatilag nem árulnak, sőt még az amerikai üzletláncokban sem lehet délután öt előtt egy doboz sört venni – valóban nem is érthette.

Ez ügyben az Osonó védelmére kelt Hazel Roy angol színikritikus, aki kifejtette: ott, ahol a világ minden részéről érkező kultúrák találkoznak, normális dolog az, hogy nem mindig világos, hogy mit akar a másik, de nem is biztos az, hogy minden szándékot pontosan meg kell érteni. Az előadás mindenkiben rendkívül sok és változatos gondolatot ébresztett, s ez a legfontosabb – zárta le a vitát a manchesteri szakember.

2010. február 09.

A baankanjanapiseki ifjúsági börtönben lép fel kedden az Osonó Színházműhely, thaiföldi turnéjának első állomásán. A börtönben egyetlen rácsot sem lehet látni; mi több, a kapuk tárva nyitva vannak, sőt, kapuk, fizikailag, egyáltalán nincsenek. A telket körbevevő, inkább esztétikai célokat szolgáló kerítésen három, egyenként ötméteres bejárat van, ahol egyszerűen nincs kapu.

Az igazgató asszony mosolyogva meséli, hogy a 180 fogvatartott közül negyvenen emberölésért vannak elítélve. Többen szexuális indítékból, vagy kábítószer hatása alatt gyilkoltak. Bezárva nincsenek, de erre nincs is szükség. Az ideérkezőknek elmagyarázzák, hogy ha elmennek, akkor az áldozat hozzátartozóinak fájdalmát tovább súlyosbítják, és ugyan fizikailag szabadok lesznek, de ez a lélek szabadsága nélkül semmit sem ér.

2010. február 10.

Bangkoknak, vagy ahogy a helyiek hívják, az Angyalok Városának legkevesebb ötven felhőkarcolója látszik a magyar nagykövet negyvenedik emeleti rezidenciájából, ahová egy teára voltunk hivatalosak szerdán.

Visszatérő téma volt a Részletek a Bolyongás meséiből című produkció, amelyet a magyar diplomata feleségével együtt a helyszínen nézett meg a fesztiválon.

2010. február 13.

A fővárosi művészeti élet jeles képviselői előtt tartja záróelőadását szombaton este az Osonó Színházműhely, Bangkok központjában, a Thai Kulturális Központban. A nemrég befejezett modern épület kilencedik emeletét ezzel az előadással avatták föl. Bár a mércét mindig magasra állító Fazakas Misi szerint fért volna még energia a produkcióba, a közönség érdeklődése, az előadás utáni kérdéssorozat azt bizonyítja: hatásos volt a műsor.

Az Osonó Színházműhely vezetője megerősítette: az egyetlen romániai magyar nyelvű középiskolai drámatagozatnak, a Plugor Sándor Művészeti Líceum Drámatanszékének, valamint a Művészeti Népiskola színészosztályának és a Mikes Kelemen Főgimnázium Diákszínházának közös előadássorozata elérte azt a célt, amiért idehívták. Az eredményességet mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a csapat három meghívást kapott: Indiába, Ugandába és Manchesterbe.

» Korábbi cikkek