HAMLET

Hegyi Réka

CÉL: KORSZERŰSÉG, KÖZÉRTHETŐSÉG

Szász Enikő, a menedzseri pályázat nyertese vázolja elképzeléseit

[2006. Feb. 23.]

Kedden Temesvár polgármesteri hivatala nyilvánosságra hozta a Csiky Gergely Színház igazgatói állására kiírt versenyvizsgája eredményeit.

Ez a "gongütés" nem előadáskezdést, hanem virtuális boxmeccs kezdetét jelezte. Amikor Szász Enikő színművészt kérdeztük, még nem tudtunk Szabó K. István óvásáról.

Milyen feltételek mellett írja alá a menedzseri szerződést? Mit vár el Öntől, mint a magyar színház igazgatójától a színház fenntartója, Temesvár önkormányzata? Ön mit szeretne belefoglaltatni a szerződésbe?

Szász Enikő: Hogy mit vár el a fenntartó intézmény, azt még nem tudom, mert még nem jutottunk el a menedzseri szerződés megtárgyalásának, aláírásának fázisáig. Feltételezem, hogy elsősorban azoknak az elképzeléseknek a megvalósítását, melyeket pályázatomban felvázoltam, de ezeken kívül persze lehetnek egyebek is. Én a magam részéről azt fogom kérni, hogy a Helyi Önkormányzat tekintse prioritásnak a színház átépítését és renoválását, kövesse az eddiginél nagyobb figyelemmel a színház megvalósításait.

Mikorra várható a színházterem átalakítása? Előreláthatóan meddig tart még az átmeneti állapot?

A magyar közönség színháztól való távolmaradásának egyik fő oka a színpad és színházterem jelenlegi állapota. Nézőink zöme azon dühöng és méltatlankodik, hogy milyen művészetidegen környezetben kell befogadóvá válnia, hogy ócska, kopott minden, potyog a festék, omlik a fal, esik rá az eső és kényelmetlen székben kell szorongania. Demeter Andrásnak kitűnő elképzelése volt a terem és a hozzá tartozó részek lépcsőzetes átalakítására, de úgy látom, hogy a renoválást és átépítést egy nagyobb, a négy intézménynek helyet adó épületegyüttest konszolidáló tervbe kell illeszteni, így a helyreállítása jóval bonyolultabb kérdés, mint azt gondolnánk. Biztonsági megerősítésre szorulnak az épület tartópillérei, csak ez után hozható helyre az előcsarnok, az öltözők, a műhelyek, a raktárak, a színpad. Mindez elsősorban pénzkérdés, de az épületben működő intézmények vezetőinek összefogásán és egyetértésén is múlik. Az átmeneti állapot sajnos még évekig elhúzódhat.

Milyen vezetői tapasztalattal rendelkezik?

Tíz-tizenkét éves kőkemény kultúrmenedzselési tapasztalat áll a hátam mögött, mely nemcsak műsor- és eseményszervezést jelent, hanem a finanszírozáshoz szükséges pénzek lehívását, a közönséggel való kapcsolat megteremtését és életben tartását, valamint ezek egybehangolását.Tíz évvel ezelőtt megalapítottam a Temesvári Magyar Nőszövetség nevű civil szervezetet, melynek azóta is elnöke vagyok, s mely a térség legnagyobb horderejű magyar közművelődési eseményeit szervezi.. Színházon kívüli tevékenységem keretében szerkesztettem és kiadtam könyveket, állítattam emléktáblát, köztéri szobrot.

Mit szeretne folytatni az előző színházigazgató, Demeter András által elkezdett projektek közült?

Az előző direktor hatalmas érdeme, hogy tizenkét évvel ezelőtt kiemelte a megszűnés határára jutott színházat az anoním állapotból és nemzetközi hírű színházi műhellyé próbálta alakítani. Társulatot szervezett és neves alkotókkal sikerült együttműködnie, születtek is nagyhírű, kiugró előadások. Ezt a gyakorlatot mindenképpen folytatni szeretném, tovább erősíteni a színház szakmai hírnevét, vonzóvá tenni pályakezdő fiatalok, kortárs magyar szerzők illetve neves rendezők számára.

Szeretném hangsúlyozni: távol áll tőlem a szándék, hogy azokat a művészi megvalósításokat, amelyek Demeter András igazgatóságához kötődnek szétzúzzam. Sőt. Menedzseri elképzelésem mottója éppen ezért az lehetne, ugyanazt másként, ugyanazt jobban. Minden megteremtett értéket, művészi eredményt, sikert, szakmai hírnevet meg kell óvni és ha lehet, továbbfejleszteni.

Mit szeretne változtatni a színház eddigi működésében (adminisztráció, közönségszervezés, vidéki és külföldi turnék, fesztivál-fellépések, műsorpolitika, társulat stb.)

Úgy gondolom, hogy a színházi kínálat és repertoár kialakításánál nem vonatkoztathatunk el attól a közegtől, amelyben élünk, attól a publikumtól, amelynek játszunk. Nem a nézői igény feltétlen kiszolgálására gondolok, hanem annak az egyensúlynak a megtalálására, mely a korszerűség és a közérthetőség elvét egyaránt érvényesíteni tudja. Kulcsfontosságúnak tartom az élő kapcsolat megteremtését a közönséggel, a bérleti rendszer kialakítását.

Szász Enikő Menedzseri elképzeléseim egyik kulcsszava az eurorégiós együttműködés. Kezdeményezem egy szövetség létrehozását a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió három nagyvárosában, Temesváron, Szegeden és Újvidéken működő színházak között, mely azt célozza, hogy helyi költségvetési illetve európai úniós forrásokat felhasználva állandó évadot szervezzenek egymás székhelyein.

A hazai illetve nemzetközi fesztiválokon való részvétel nagyon fontos. A más kultúrájú-ízlésű-elvárású közönséggel való közvetlen találkozás, a szakma, a kritikusok általi megmérettetés az önmagunkkal való szakmai szembenézésre, új utak keresésére ösztönöz. De nem szabad a fesztiválrészvételt misztifikálni! Nagyon sok esetben ez oda vezet, hogy a színházak egyenesen fesztiválra „dolgoznak” és nem törődnek azzal, hogy az előadás létrehozása reális nézői igényre ad-e választ, csupán azzal, milyen fesztiválon lehet vele részt venni, s főleg milyen díjat lehet vele „beseperni”. S így válik egy-egy fesztivál méltatlan iszapbirkózássá, ahol a meghívásos alapon verbuvált, hasonló művészi színvonalon létrehozott előadások között a díjak elosztását nagyjából bér-tollnokok, barátok, lobbik, konjunktúrák befolyása határozza meg.

A műsorpolitikában is az egyensúly elvét követem. Pályáztomban hatféle darabtípust jelöltem meg, melyek mentén strukturálódik az évad: világirodalmi és magyar klasszikusok, XX. századi és jelenkori világirodalmi, magyar és honi dráma, zenés-szórakoztató darabok, bábszínházi és/vagy ifjúsági darabok.

A populáris színház és elit színház vitájában melyik oldalon állna? Tervei szerint a Csiky Gergely színház repertoárjában érezhető lesz majd személyes preferenciája?

Számomra kétféle színház létezik: érdekes és unalmas. Az úgynevezett populáris színház is teremthet művészi értéket, s az elit színház is lehet korszerűen semmitmondó. Láttam már olyan korszakalkotónak kikiáltott előadást, mely felvonultatta a modern színházcsinálás egész arzenálját, a multimédiás effektusoktól a minduntalan ordítva beviharzó színészsereg látványáig, a virtuális világ képzetétől a meztelen tobzódásig, de negyedóra múlva már vakaróztam unalmamban, mert az ismétlődő impulzusok nyomán csak egyetlen kérdést tudtam feltenni: Miért?

Igen: személyes preferenciám nagyon is érezhető lesz a színház repertoárjának kialakításában. Ügy vélem, hogy a korszerűség jegyében a színháznak vissza kell találnia az emberi hanghoz. Gondolatokat, eszméket kell közvetítenie, egyfajta morális iránytűként kell viselkednie ebben az értékvesztett világban. És ehhez kell hozzárendelni a kreatív alkotói ötleteket, a szerző, rendező, színművész, zeneszerző, kosztüm és díszlettervező összehangolt, egységes stílusú törekvését. És ennek megvalósításához felhasználni a technikát, a virtuális világot, de csak mint eszközt és nem mint célt! Egyébként a korszerűség nem lehet öncél, ennek minden áron való hajszolása egyfajta sematikusságba torkollhat, hisz az önmagát korszerűnek kikiáltó alkotó vagy előadás is ugyanúgy – halkan, harsányan, mozgalmasan, statikusan, szájbarágósan vagy kódoltan - lehet unalmas, mint a hagyományos. Ha nem hiteles, ha nem az emberről, ha nem nekünk és rólunk szól! Mert eddig minden kitalációnál, minden csinálmánynál érdekesebbnek bizonyult maga az ember, s a színművészet, az emberábrázolás kifinomult művészete ezt nem tévesztheti el szem elől.

A társulat bővítésére gondolt? Vendégművészek meghívására lesz működési keret? Kiket szeretne meghívni Temesvárra a következő évadokban?

A repertoárt a művészszemélyzet potenciáljának megfelelően kell kialakítani, s olyan darabokat választani, melyek elsősorban a jelenlegi művészi adottságokra épülnek. Az utóbbi években számtalanszor előfordult, hogy a fő szerepekre vendégművészeket hívtak és a saját állomány csak statisztált ezeknek. Ennek az állapotnak több hátulütője van: egy nagyon rossz színészi-színházi közérzet kialakulása, a költségek növekedése, illetve az előadások ritka műsorra kerülése, hiszen ezek ütemezését a különböző helyről érkező vendégművészek programja után kell igazítani. Természetesen szükség van vendégművészekre, de csak indokolt esetben: ha teljesen hiányzik a színészállományból a megfelelő alkatú vagy korú színész, vagy ha a vendégművész neve nagyszámú közönséget vonz.

(Szabó K. István rendezőtől is hasonló interjút kértünk, de holnapi bemutatójára hivatkozva a beszélgetés elhalasztását kérte.- Szerk.)

kapcsolódó írások

Szász Enikő nyerte meg a temesvári versenyvizsgát Markovszky Katalin a Csiky Gergely Színház ideiglenes vezetője Lemondott Demeter András

» Korábbi cikkek