HAMLET

Sipos Géza

KORTÁRS OPERA PESTEN

Gólyakalifa: árnyak a fejben, fényeket a fejre

[2005. Jun. 8.]

Gyöngyösi Levente és Balla Zsófia kissé módosított Babits művének a jó/rossz ellentétpárra egyszerűsített prózáján: az operának nincs egyértelműen pozitív hőse.

Két kolozsvári, Budapesten alkotó szerző művét mutatta be május végén az Operaház. Gyöngyösi Levente zeneszerző Balla Zsófia librettójára írt kétfelvonásos operát Babits Mihály fantasztikus-lélektani regényéből, a Gólyakalifából. A regény a századelő Freud-divatjának hatásait tükrözi: a főhős, a sikerember Tábory Elemér álmaiban megalázott, megnyomorított inas-létének tudatára ébred, és a személyiségoszlás lidércnyomásától nem bír szabadulni.

Az előadás azért is kiemelten érdekes, mert két fiatal alkotó műve. A komponista 25 évesen kezdte írni a zenedrámát, mellyel az Operaház milleniumi pályázatának második díját nyerte – a mostani előadás (ahogy az Opera igazgatója, Szinetár Miklós fogalmazott a bemutató után) gyakorlatilag különleges ajándék a pesti Zeneakadémián végzett zeneszerző 30. születésnapjára. Az érzékeny ízlésről számot adó rendező, Harangi Márta számára szintén ez a produkció az első nagylélegzetű munka.

Fotó: Peti Péter / terasz.hu

Gyöngyösi Levente és Balla Zsófia kissé módosított Babits művének a jó/rossz ellentétpárra egyszerűsített prózáján: az operának nincs egyértelműen pozitív hőse. A karakterek mindenike kissé megbillent. Az egyedüli, aki képes az ösztönerőt a tudatos elmeállapotokkal összeegyeztetni, az Sylvia, az örömlány (Szolnoki Apollónia), akinél Tábory (Sólyom Nagy Máté) és az Inas (Ambrus Ákos) egyaránt megnyugvást talál. Az ő alakja viszont nem Babits, hanem Gyöngyösi és Balla közös találmánya.

Fotó: Peti Péter / terasz.hu Szintén Sylvia szerepéhez kapcsolódik az előadás egyik – zenei értelemben – legtöbbet vitatott megoldása. Az örömlány az első felvonás végére helyezett áriája tulajdonképpen bluesos ihletésű sanzon, elektromos gitárral és szintetizátoros hangzással megtámogatva. Hogyan passzolnak ezek a hangszerek az opera klasszikus hangzásvilágához? Ízlés dolga: de pontosan ezek az összetéveszthetetlenül egyéni ízek adják meg e kortárs opera savát-borsát.

Gyöngyösi merészen bánik a Verdin és Mozarton átszűrt, klasszikus hangzásvilággal: hol reneszánsz-barokkos régizene-elemeket, hol klasszikusgitár-szólót, hol különlegesen mélyen szóló, elektromos basszusgitár-effektet építve be ebbe a zenei építménybe, amely ezek nélkül is könnyed és friss, befogadható zene maradna, de talán kissé túl megszokott lenne.

Fotó: Peti Péter / terasz.hu

Kiváló szerzői és rendezői ötlet, hogy mivel Tábory drámája a pszichikum mélységeiben, a szétváló személyiségrészek közt bolyongva zajlik – a pszichológia kurrens szakkifejezésével disszociatív identitászavarban szenvedve –, az egész színpad ennek metaforájaként rendszerint sötétbe borul. Az énekeseket csak egy-egy fejfény világítja meg. Nézőként nem látjuk, hogyan jönnek be, hogyan távoznak a szcénáról: mint ahogyan időnként egyes érzelmeknek sem lelni az egyértelmű okát. A figurák egyszerűen csak megjelennek és eltűnnek – kissé filmes jellegű sodrást adva a produkciónak.

A befogadható, érzelmekre ható zene, a visszafogott hatásokkal operáló, de nagyon karakteres, markáns rendezés, Csikós Attila minimalista díszlete és Nagy Viktória hasonló elvek mentén tervezett jelmezei ízlést és arány sugallva fogják össze a produkciót. Erre már csak a mű kisebb gyengéinek feledtetéséért is szükség van.

Fotó: Peti Péter / terasz.hu "Nézőbarát" dramaturgiai fogás – noha Babits csak egy mondattal utal a címet adó Wilhelm Hauff-mesére –, hogy a varázslat folytán állatbőrben ragadó kalifa és nagyvezírje történetének elmondását egy vásári kikiáltóra bízza. A játék-a-játékban szituáció azért is hatásos, mert a rendező a Kikiáltó szerepéhez marionett- és árnyjátékot rendel. A Nemzeti színésze, Kulka János alakítása kissé démonikusra gyúrja át a Kikiáltó figuráját, melyet reneszánsz kamaradarabok motívumaira utaló muzsika ellenpontoz.

– Az igazsághoz tartozik, hogy tapasztalatlan szerzőként az elején kezdtem az írást, pedig most már tudom, hogy célszerűbb lett volna egy kiindulópontot találni, például egy főhős főbb áriáit megírva onnan visszafele haladni. A szerkezet a második felvonás során kristályosodik ki, ezért a bemutatóra húztunk az elsőből.

Az elején sokkal lazább a forma, és a végén, mikor rájöttem, hogy az egésznek szerkezetileg sokkal szilárdabbnak kellene lennie, kis áriákat, chansonokat tettem bele, ami Mozart zárt számos szerkezeteit követi. Ezen kívül Mozart mind hangszerelésben, mint az egyes zenei fordulatokban követendő példa volt számomra – magyarázta Gyöngyösi Levente Cseicsner Otília mikrofonja előtt.

Fotó: Peti Péter / terasz.hu

A másik gyenge pont a néhol kissé közhelyes, nem szükségszerűen költői színvonalú szövegkönyv – amelyet viszont a könnyebb érthetőség kedvéért kivetítőn is olvashatott a közönség.

Mindezzel együtt az új kortárs opera mindvégig élvezhető: a tehetségek, illetve egy regény újrafelfedezésének olyan együttállása révén született, mely sikerrel járulhat hozzá az operáról, mint kihalóban levő műfajról szóló vélekedések lebontásához.

Különösen a második felvonásban erős az a benyomás, hogy a zeneszerző, a rendező és jórészt a szövegkönyv írója is valóban érzékenységgel nyúlt ehhez a nem könnyen dramatizálható történethez. Pont olymértékben adagolták a letisztultan újszerű fogásokat, effekteket ehhez a szimbolista vénájú regényhez, hogy az egészből valamilyen különös ízmintájú keverék jött létre.

Fotó: Peti Péter / terasz.hu

Magyar Operaház
A gólyakalifa
Bemutató időpontja: 2005. május 28.

Rendező: Harangi Mária
Díszlet: Csikós Attila
Jelmez: Nagy Viktória
Zeneszerző: Gyöngyösi Levente
Karmester: Vashegyi György

Szereposztás:
Tábory Elemér - Sólyom Nagy Máté
Inas - Ambrus Ákos
Sylvia - Szolnoki Apollónia
Etelka - Herczenik Anna
Apa - Fried Péter
Anya - Zempléni Mária
Kikiáltó - Kulka János
Mester - Szvétek László
Mesterné - Somogyi Eszter
I. segéd - Derecskei Zsolt
II. segéd - Gavodi Zoltán
Szobalány - Mitilineou Cleo
Gondolás - Gerdesits Feren

kapcsolódó írások

OPERA-KVÍZ

» Korábbi cikkek