HAMLET ADATBANK

Színházművészeti Egyetem Stúdiója, Marosvásárhely

Marius von Mayenburg

A csúnya

fekete komédia

Szereposztás:

Bemutató időpontja: 2009.04.24.

Az Akadémiai Műhely előadása

A szerző
Marius von Mayenburg Münchenben született 1972-ben. A berlini Művészeti Akadémián Yaak Karsunke-val vagy Tankred Dorst-al tanulta a drámaírást. A Lángarc című drámája elnyerte a „Kleist-Foerderpreis” és a „Frankfurter Autorenstiftung” díjat, ezt követően több európai országban színpadra állították. Paraziták című darabjának bemutatója a hamburgi Schauspielhaus és a berlini Schaubühne közös produkciójában valósult meg, Thomas Ostermeyer rendezésében. Mayenburg 1999 óta a Schaubühne am Lehniner Platz dramaturgjaként és házi szerzőjeként dolgozik.
Azt hiszem, nem a témák változnak, hanem inkább a perspektívák, amelyekből nézzük – legalábbis én ezt remélem. A színház engem mindig akkor ragad meg, amikor a szereplők olyan dolgokat éltetnek át velem, amelyeket én magam nem vagy csak csírájában élek át. Tehát: ha olyan tapasztalatokat szereznek helyettem, melyeket én a saját életemben megpróbálok elkerülni. Akár incesztusról, akár kempingező helyekről, akár plasztikai műtétekről legyen szó.
Marius von Mayenburg (kérdezett: Christine Wahl, 2007, részlet)

A csúnya
Lette, a feltaláló arca oly kimondhatatlanul csúnya, hogy még felesége, Fanny sem tud szembenézni vele. Lette nem törődik csúnyaságával, valójában nem is igazán tud róla, mindaddig, amíg főnöke, Scheffler közli vele, hogy zseniális találmányát, a CK2 erősáramú dugaszt nem ő fogja bemutatni a következő kongresszuson, hanem simaarcú asszisztensét, Karlmannt küldik. Lettét lesújtja a közlés, feleségével való „szembenézés” során az asszony megjegyzi, hogy Lette arca „olyan katasztrofális, hogy azzal semmit sem lehet eladni”, viszonyukról kiderül, hogy inkább „akusztikus” jellegű. Lette elhatározza, hogy plasztikai műtétnek veti alá magát… Marius von Mayenburg „fekete komédiája” fergeteges fordulatokkal folytatódik, a csípős, mindent és mindenkit ironizáló dialógusok pedig valójában partitúraként épülnek.

A rendező
Három évig a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulattal dolgoztam, amellyel nagyon szép sikereket értünk el: A tavasz ébredése című előadás elnyerte az UNITER rendezői díját, Jean Giraudox Electrajával Kisvárdán nyertünk díjat, Az ember tragédiáját pedig a Millenáris Központ meghívására Budapesten mutattuk be. Majd Magyarországon dolgoztam a veszprémi Petőfi Sándor Színháznál, ahol három előadást rendeztem: egy Strindberg- és egy Goldoni-darabot, valamint egy nemzetközi projekt keretében francia, román és magyar színészekkel egy Hamlet-adaptációt. Ez utóbbival többek közt az Avignoni Színházi Fesztiválon is részt vettünk. De dolgoztam a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal és az Újvidéki Színházzal is. Itt vittük színre Matei Visniec darabját, A kommunizmus története elmebetegeknek elmesélve címűt, amely a legjobb vajdasági előadás díját nyerte el, amely ott nagyon fontos díj. Karrierem felét magyar nyelvű előadások teszik ki.
Anca Bradu (kérdezett: Pap István, 2009, részlet)

Az Akadémiai Műhely
Az utóbbi években az egyetem Stúdió Színház színpada megnyílt az egyetemen oktató művészek számára is; az Akadémiai Műhely évente lehetőséget teremt egy művészi produkció bemutatására a Stúdió Színházban. Az Akadémai Műhely eddig négy előadást mutatott be a magyar tagozaton: Roland Schimmelpfennig Az arab éjszaka Szabó Máté rendezésében, Valahol Szecsuánban Barabás Olga rendezésében, John Pielmeier Isten Ágnese Marius Oltean rendezésében, Máthé Rozália doktorandus gyakornok, színművész Isten tudja című előadóestje Joseph Heller regénye alapján. Az Akadémai Műhely célja, hogy lehetőséget biztosítsunk az oktató színésztanárok és a marosvásárhelyi színtársulatnál dolgozó művészek alkotó tevekénységének, a művészi kísérletezésnek.

Kapcsolódó

• Ismét színpadon Gáspárik Attila: A csúnya bemutatója Marosvásárhelyen