HAMLET ADATBANK

Figura Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós

Aiszkhülosz

Agamemnón

Képek

Szereposztás:

Az Átreidák törzse uralkodik Argosz városán. A királyi család sorozatos szerencsétlenségek és vétkek folytán átkozott: az istenek bosszúja sújt le minden generációra.

A történet az őrszem monológjával, istenekhez intézett fohászával kezdődik (a világirodalom egyedülálló darabkezdése!), aki Agamemnónt, az épp trónon levő királyt várja vissza a trójai háborúból. A hűséges szolga attól retteg, hogy urát is utoléri végzete, különösen azért, mert a király felesége, Klütaimésztra nem viselkedik rangjához és férjéhez méltóképpen. A kar elmeséli, hogy Klütaimésztrának oka van neheztelni férjére, aki éppen azért, hogy megnyerjék a trójai háborút, feláldozta közös gyermeküket, a „nászágyat sosem látott” Íphigeneiát.

Klütaimésztrához Hírnök által eljut Agamemnón győzelmének híre, ám ő nem a kar által elvárt örömmel válaszol a Hírnöknek, hanem szűkszavúan felelget, majd eltűnik a palotában.

A palota bezárt kapuján kívül rekedt kar épp azon tanakodik, hogy mi történhet a számukra beláthatatlan belső termekben, amikor megjelenik fényes pompával Agamemnón, abban a reményben, hogy heves ünnepléssel fogadják, mint győztest. Mivel Klütaimésztra nem lép ki a palotából, akar szóba elegyedik királyával, aki egyre inkább megalázónak érzi helyzetét, hiszen ő maga sem léphet így be a tulajdon palotájába.

Végre megjelenik Klütaimésztra, aki számtalan sérelme mellett, azt is észreveszi, hogy Agamemnón a látnoki tehetséggel megáldott gyönyörű és fiatal Kasszandrával érkezett, aki számára méltó tiszteletet követel.

Klütaimésztra arra kéri férjét, hogy mint győztes hadvezér bíbor szőnyegen haladjon végig a palotában. A furcsa fogadtatástól megzavart Agamemnón érzi, hogy ez a túlzott pompa nem az istenek tetszése szerint való, de mivel felesége viselkedését enyhíteni kívánja, beleegyezik a pompázatos bevonulásba.

Agamemnón és felesége eltűnnek a palotában. Az eddig makacsul hallgató Kasszandra most megszólal, és dalban mondja el a karnak, hogy előre látja Agamemnón és a saját halálát, ám a jövőt csupán látni képes, megváltoztatni nem. Klütaimésztra kilép, és beparancsolja Kasszandrát is a palotába. Kasszandra és a kórus gyászdalba fog, amely alatt a lány vonul a halált jelentő palota felé.

Erős a kontraszt Agamemnón és Kasszandra bevonulása közt, hiszen az előző legfeljebb sejti, a másik biztosan tudja végzetét. A kar újra kívül reked. Tanácstalanok, hiszen a város jóléte függ a királytól, hűségük és féltésük azonban kevés ahhoz, hogy segíthessenek – hiszen ők csak egyszerű, hétköznapi emberek, akik képtelenek sorsukat
irányítani.

Végül iszonyatos kiáltások hallatszanak bentről: Agamemnón haláltusája. A kar most sem mozdulhat, mivel alacsony státusa nem jogosítja fel a beavatkozásra. Várnak, tehát, míg megjelenik Klütaimésztra a véres karddal, a küszöbön Agamemnón és Kasszandra holtteste. A kar elszörnyed az újabb bűn, újabb szerencsétlenség, és királya halála láttán. Klütaimésztra az Agamemnónnál tehetetlenebb, hallgatag és irányítható Aigiszthoszt választja férjül, akivel kitervelte a király- és férjgyilkosságot. Az eddig passzív kar szembeszáll a gyilkos és törvénytelen párral, amely szinte bemenekül a palota kapuján. A kar, amelynek távoznia kellene, fenyegetőn áll a helyszínen, mintegy bosszúra várva, és sejtetve a további kegyetlenkedéseket, a meg nem állítható, sorsszerű átkot, amely a sorozatos bosszúk nyomán követi a főszereplőket.

A darab vége Klütaimésztra hatalmának, a bosszú jogosságának megkérdőjelezése