szerkeszti: 
; "Cabaret")
Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely
Cabaret
Szereposztás:
| Konferanszié | Lőrincz Sándor | |
| Clifford Bradshaw | Posta Ervin | |
| Ernst Ludwig | Dunkler Róbert | |
| Schneider kisasszony | P. Fincziski Andrea | |
| Kost kisasszony | Szász Kriszta | |
| Schultz úr | Szabó Jenő | |
| Sally Bowles | Antal Ildikó, m.v. | |
| Max | Molnos András Csaba | |
| Loli | Gáll Katalin | |
| Lulu | Mezei Gabriella | |
| Lány a klubban | Gáll Katalin | |
| Lány a klubban | Mezei Gabriella | |
| Lány a klubban | Márton Réka | |
| Lány a klubban | Varga Márta | |
| Lány a klubban | Jakab Orsolya | |
| Lány a klubban | Szász Kriszta | |
| Lány a klubban | Pál Kinga, m.v. | |
| Lány a klubban | Nagy Bíborka, m.v. | |
| Viktor/ Matróz/ Vendég | Molnos András Csaba | |
| Bobby/ Matróz/ Pincér/ Vendég | Gábos Albin | |
| Rudi / Matróz/ Vendég | Lőrincz József | |
| Otto/ Matróz/ Vendég/ Vámtiszt | Benedek Botond-Farkas | |
| Kisfiú | Székely István |
| rendező: | Gajdos József, m.v. | |
| díszlettervező: | Csiki Csaba, m.v. | |
| jelmeztervező: | Kiss Zsuzsanna, m.v. | |
| koreográfus: | Gajdos József, m.v. | |
| a rendező munkatársa: | Lőrincz József, Csurulya Csongor | |
| korrepetitor: | Derzsi Katalin, m.v. |
Bemutató időpontja: 2007.12.31.
A műről
... Színhely: 1930, Németország. (Hitler hatalomra kerülése előtt három évvel, amikor a leendő Führer még hangzatos nemzetiszocialista jelszavakkal operál, de bibliául már ott a Mein Kampf, és ízelítőül már megszervezte pártja rohamosztagát, az SA-t.) A berliniek még Trianon utáni álmukat alusszák, legalábbis a hajnali ébredezés félálmában érzékelik csak egy-egy "véletlen" eset folytán, hogy valami történni kezd: miért is ilyen vadak ezek a nemzetiszocialisták? Hiszen jelszavaik ígéretesek és vonzóak… Miért nem német Schultz úr, a kiskereskedő akkor is, ha zsidó? De a válasz még kézlegyintés: fiatalok ezek a legények, durvábbak hát a kelleténél, majd megszelídíti őket az élet. Cliff, a fiatal amerikai író veszi csak észre (talán éppen azért, mert kívülálló, és egy kevésbé fanatizálható, bevándorlókból szőtt nemzet fia), hogy - kellő költőiséggel szólva - a szendergő Vénusz megfogant, s szörnyeteget készül világra szülni... A Kabaré önmagán túlmutató érdeme (s talán világsikerének egyik oka), hogy a szörnyet kölyökkorában mutatja fel, amikor, mint minden más kölyökállat, odakap ugyan, de hát így van rendjén, a fogait élesíti...
Christopher Isherwood
A Cabaret musical-változatának létrejötténél sokan bábáskodtak, John van Druten, Joe Masteroff, a versszövegek írójaként Fred Ebb, zeneszerzőként John Kander. Valamennyijük közül mégis Christopher Isherwoodé az érdem, hogy ezt a parfümös-könnyes, tragikus és naivul mosolyos történetet megörökítette. Az angol író, a nácik hatalomra jutásakor éppen Berlinben élt, és nosztalgikus, szomorú emlékeit laza novellafüzérben adta ki 1939-ben, Isten veled, Berlin címmel. Ebben az elbeszélés-sorozatban jelenik meg először Schroeder kisasszony - a musicalban Sally Bowles -, azután Kost kisasszony, Schneider kisasszony, meg a Kabaré néhány hőse.
Gábor István
Kapcsolódó
A Hamlet.ro tartalma a Creative Commons jogvédelmi elvei szerint használható fel.
