HAMLET

Darvay Nagy Adrienne

VENDÉGSÉGBEN BUDAPESTEN 2005

[2005. Oct. 31.]

Novemberben elkezdődik a határon túli színházak budapesti vendégjáték-sorozata: az első meghívott a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház.

Az Égtájak Iroda szervezésében hét éve sikeresen működő Vendégségben Budapesten – Határon Túli Magyar Színházi Estek program állandó létbizonytalansággal küszködik. Mint köztudomású, a tavaszi félévet már nem is tudtuk megfelelőképpen zárni: a Temesvári Csiky Gergely Színház meghirdetett, ám az utolsó pillanatban kényszerűségből lemondott, három produkcióból álló májusi vendégjátéka anyagi okokból maradt el. A szervező iroda és a vendégjáték-sorozat jövője továbbra is kétséges, ám a Nemzeti Kulturális Alap Színházi Kuratóriumának köszönhetően, a 2005/2006-os évad első félévét – valamelyest csökkentett műsorral - november folyamán szerencsére mégis le lehet bonyolítani.

Június 4-én lett volna nyolcvan éves, de fizikai értelemben már húsz éve nincs közöttünk az a nagyszerű rendező és színházi ember, akinek a szellemisége életében és halála után is minden határon túli magyar (és nem magyar) művészt áthat. Az őszi idény mottóját az ő gondolatai adták, a műsort pedig ugyancsak Harag Györgyre emlékezve állítottuk össze. Mindegyik színház egy korszerű, ám „hagyományosabb” és egy rendhagyó produkciójával mutatkozhat meg a Thália Színház közönsége előtt.

A vendégjátékok sorát november 9-én a Figura Stúdió Színház Lakodalom című, Csehov műve alapján színre vitt “örömszínháza” nyitja. A gyergyószentmiklósiak csapatmunkáját dicséri a különdíj, amellyel az idei kisvárdai fesztiválon a szakmai zsűri elismerte ezt a valódi színházi nyelven megszólaló, dinamikus, bő játékkedvvel előadott, multi- és interkulturális produkciót, melyet Florin Vidamski rendezett.

Másnap a Béres László által színre vitt Scapin furfangjai című “mediterrán derűvel” fűszerezett Molière-komédiát tekinthetik meg a budapestiek, amelyben kolozsvári és sepsiszentgyörgyi vendégművészek is szerepelnek.

Az újvidéki színház történetének egyik aranykorát teremtette meg Harag György, akit Tompa Gábor a szellemi atyjának tekint. A kolozsvári színház világhírű igazgató-főrendezője másfél évtizedes szünet után, az idén ismét a vajdasági társulatnál dolgozott. Ezért november 20-án különleges amfiteátrummá alakul át a Thália színpada, ahol – a belgrádi BITEF és a bukaresti Caragiale Fesztivál után - végre a magyar főváros közönsége is megnézheti a Médeia-körök című rendkívüli Euripidész feldolgozást.

A szinte szavak nélkül, inkább érzelmi kitörésekkel és expresszív képekkel kifejezett szélsőséges szenvedélyek alkotta előadás számos meghívást kapott Európa több országába.

Médeia-körök (rendező: Tompa Gábor)

Nem kevésbé figyelemre méltó a Thália Régi Stúdiójában, november 21-én műsoron lévő De mi lett a nővel? című Csehov-adaptáció. A Balázs Áron, Kovács Nemes Andor és Huszta Dániel által nagyszerűen eljátszott Kiss Csaba-darabot a színészként is joggal népszerű Puskás Zoltán a szokásostól némileg eltérő módon állította színpadra, amennyiben az újvidéki produkció több tragikomikus vonást, mélyebb gondolkodásra serkentő pillanatot tartalmaz. A clown-filozófiát a tervező-rendező a cirkuszporondszerű játéktérrel, hatalmas cilinderekkel, kosztümökkel is alátámasztotta.

A 2005/2006-os évad őszi idényét - a tavaszi tervhez képest módosított, annál is frissebb műsorral - a bánsági magyar színház zárja. A temesvári társulat utoljára 2003-ban, az első magyar nyelvű Hamlet-előadás 210. évfordulóján, a Hamlet a Nyugatiban címen elhíresült projekttel volt Budapesten.

Ezúttal Szép Ernő Lila ákác című művét játsszák, amelyet a színész-rendező-publicista-médiasztár Verebes István állított színre. A komáromi Jókai Színház művészeti vezetőjének első romániai rendezése eltér a hagyományos értelmezéstől: november 29-én, a zömében fiatal társulat kiváló játékában a megszokottnál jóval fanyarabb, fájdalmasabb és “korszerűbb” előadást láthatunk.

Don Juan & Faust (rendező: Alexander Hausvater) Másnap pedig – a 16 éven felüli nézők – megtekinthetik a korának Büchner utáni második legjobb német drámaírója, Christian Grabbe Don Juan és Faust című 1829-ben írott darabját, melynek alaposan átértelmezett cselekményét Alexander Hausvater a 24. századba helyezte. A Romániában született, jelenleg Kanadában élő és az egész világon dolgozó rendező először állított színre előadást magyar ajkú színészekkel, s ráadásként egy olyan szöveget használt alapanyagként, amelyet magyar nyelvű teátrumban még soha nem játszottak.

A színpadi alkotás sok tekintetben emlékeztet Az ember tragédiája Falanszterére. A Csiky Gergely Színház nem véletlenül tartotta a bemutatót épp a Magyar Dráma Napjának előestéjén. A címszerepeket Balázs Attila és Demeter András alakítja. A különleges, és nem kevéssé merész produkció - budapesti vendégjátékát megelőzően – november 13-án, este nyolckor a bukaresti Operában látható.

kapcsolódó írások

Héthatárontúli előadások Nincsen pénz: nem játszanak... KISVÁRDAI LAPOK

» Korábbi cikkek