HAMLET

Patkó Éva

MÁSODIK GYERGYÓI SZÍNES SZŐTTES

A Sturm und Drangtól a hangsúlyok metafizikájáig

[2007. May. 8.]

Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma

Mai riportunk az elmúlt napok előadásaira reflektál. Porondon a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a szatmári és a csíkszeredai társulat.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház egy kultúrpolitikailag is jelentős darabbal vett részt az idei Kollokviumon, hisz Romániában előszöt játszanak Sarraute szöveget, ez esetben az Egy Igenért vagy egy Nemért darabot.

Sikeres kísérletnek lehettünk tanúi, mely bízva a színész alkotó erejében, az érzelmi rezdülésekre fókuszál (majdnem) teljesen kiiktatva az akciót. A kiváló emberismeretről tanúskodó szöveg a jelentéktelennek tűnő részleteket nagyítja fel, a kimondott szó visszavonhatatlanságát és következményeit járja körül. Hatházi András és Dimény Áron játéka a mindenkori barátság törékenységét mutatja meg. Ezt jelzi az is, hogy a szereplőknek nincs neve.

Az Igen és a Nem magatartásformákat jeleznek, önreflexióra provokálva a nézőt. Ebben a kihívásban fontos szerepet tölt be a térszerkezet: az U alakba helyezett székek, melyeknek bezárása (tehát része!) a nézőtér, a köztes állapotot jelzik, a székeken innen vagy túl már álláspontfoglalásra és meditációra késztet az előadás. Ezt hangsúlyozza a szomszédok (Orbán Attila és Laczó Júlia) nézőtérbe való ültetése is.

Az előadásban két tárgyi elem található a székeken kívül: egy alma és egy fényképezőgép, mellyel Dimény Áron minden oldalról körülfényképezi és ezzel letagadhatatlanná teszi az alma minden árnyalatát és vonalát. Mintha egy kimondott mondat lenne, melynek minden hangsúlyát és szünetét megvizsgálják, elemzik, örökre megpecsételve létezését.

Cirkusz az egész világ

A marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat izgalmas produkciót mutatott be a gyergyói fesztiválközönség előtt. Az Yvonne, burgundi hercegnő groteszk stílusban felépített előadás, melyben a társulat minden színészkorosztálya megmutatkozhat. A rendező egységes színpadi nyelvvé komponálta a színészek játékát. A végig néma főszereplő ( Nagy Dorottya) mikrorezdülésekkel varázsolta el a közönséget.

A rendezői koncepció szerinti harsány játékú szereplők és a szótlan Yvonne közötti szakadék az emberi lény végletességét jelzi. Pusztán létezése által Yvonne tükröt tart a szereplők elé, így Fülöp Hercegtől (Bányai Kelemen Barna) a Kamarásig (Szélyes Ferenc) mindenki saját nyomorúságát véli fölfedezni a lányban. Az udvar emberei egyre nehezebben viselik Yvonne jelenlétét, önmaguk is Yvonne-szerűek lesznek egy-egy pillanatban, így a lányt meg kell semmisíteni. Ignác király (Kárp György) vezetésével megrendezik Yvonne halotti torát, melynek elfogyasztásába a lány belehal.

Az előadás díszlet- és jelmezvilága (Dobre-Kóthay Judit) cirkuszi hangulatot idéz, az előadás humorral telítve emlékeztet: kegyetlen cirkusz az egész világ.

„Aki a valóságban hős, az nyakig szarban van”

– mondja Miholka, az előadás főszereplője. Márton partjelző valóban hősnek, mártírnak, mindenki áldozatának képzeli magát, és boldogtalanságáért folyton mást okol, legfőképpen feleségét. Mivel képtelen a szeretetet kimutatni, erre való kísérletei verbális és fizikai agresszivitásba torkollnak. Mégsem tud a néző haragudni rá, ez a folyton exaltált állapotban levő férfi, Czintos József főszereplésében kivívja a néző empátiáját.

#i#Márton partjelző fázik#/i# - Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata

A szerző egy autóbusz megállójában látott magában beszélő ősz hajú férfi sorsán gondolkodva írta meg a darab címét is viselő regényt, majd később a drámát. Márton egyszerre éli a jelenvaló időt és a képzelete által feltámasztott múltat. Az idősíkok keverednek: a múltból érkező Denise (Lőrincz Ágnes) végig színen van, de megjelenik az apa, a pap, a doktor és a két rendőr figurája is, miközben Márton a kocsmában mesél.

Az egyszerű tér is a múlt és a jelen egybeolvasztását szolgálja, egyszerre látunk kocsmát és otthont, a színészek bravúrosan váltogatják az idősíkokat és helyszíneket. Mindehhez elegedhetetlen a jól megírt szöveg. Az előadás kulcsa a derű, mely magával ragadja a nézőt, mosolyra és könnyekre készteti.

Életképes-e egy tiszta szerelem a mai világban?

Hargitai Iván rendezésében megfogalmazódik a német romantika és a görög sorstragédiák közötti jelentős különbség: míg a görög drámák esetében az embereknek nincs döntéslehetőségük, mert helyzetük kötelezi őket az egyetlen kimondható válaszra, addig a romatikus német drámában a szereplők maguk dönthetnek, és a csíkszeredai előadás pontosan kiemeli a döntések momentumait. E hangsúlyok miatt tud a néző utolsó pillanatig is hinni abban, hogy a történet mégsem fog rosszul végződni. Schiller negatív szereplői megbánják bűneiket, ez pedig új kezdetet jelez, reményt ebben az eldurvult világban.

Bodea Tibor, Szabó Enikő, Zsigmond Beáta (fotó: Sándor Levente)

Az Ármány és Szerelem a Sturm und Drang jegyében született. Szerelmi szála magában foglal két fontos shakespeari témát, melyek hangsúlyosan jelentek meg a Csíky Játékszín előadásában, Veress Albert és Ráduly Beáta szenvedéllyel telített kettős jeleneteiben is: az othelloi féltékenység és a Rómeó és Júliában megfogalmazott társadalmi különbségek miatt mélypontra került szerelem.

A szerelem és társadalmi korlátok ellentétét hangsúlyozza az előadás zenei világa is, így izgalmas párosításba kerül a klasszikus zene és a Rammstein együttes vad hangzásvilága. A díszlet és a jelmezek a mához közelítenek, ezáltal is aktualizálva a politika hatalmi rendszereit, mely az előadás tükrében a jelenben is érvényesek: a mindenkori politikusok a legszentebb dolgokat is feláldozzák a hatalomért. Szabó Enikő és Lőrincz András Ernő a hatalomra került kevély emberek vívódásait mutatják meg, míg a szülők szerepét alakító Bartalis Gabriella és Fülöp Zoltán a középréteg emberének felszínen maradási kísérleteit jelenítik meg.

Szabó Enikő, Veress Albert (fotó: Sándor Levente)

Az előadás erőteljesen törekszik arra, hogy szereplői ne a jók és a rosszak táborába tartozzanak, hanem emberi jellemeket mutassanak be, és ez legtöbb esetben meg is valósul.

A polgári szomorújáték élesen teszi fel a kérdést: életképes-e egy tiszta szerelem a mai világban? A szomorú végkifejlet ellenére a válasz mégis az igen irányába látszik elmozdulni.

Fotók: archív

kapcsolódó írások

ROMÁNIAI KISEBBSÉGI SZÍNHÁZAK KOLLOKVIUMA 2007 GYERGYÓI SZÍNES SZŐTTES

» Korábbi cikkek