HAMLET

Az elefántemberrel kezdi az évadot a Szigligeti Társulat

[2009. Sep. 22.]

A 2009-2010-es évadban az egyes előadások bemutatóit megelőzően egy ún. előbemutatót tart a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. Az előbemutatón az Aranybérletet váltó nézők vehetnek részt. Ennek megfelelően az évad első előbemutatójára – a Russell Boyce rendezésében színre állított Az elefántemberre – szeptember 25-én, pénteken 19 órától kerül sor a színház színpadán, majd 26-án, szombaton szintén 19 órakor a bemutatóra ugyanitt. A színpadra a színház Madách utcai művészbejáróján keresztül juthatnak be a nézők.

Pomerance darabjának hőse, John Merrick, aki a századvégi Angliában vegetál emberinek már nem nevezhető körülmények között, kiszolgáltatva „producerének". Mindketten abból élnek, hogy városról városra járnak, borzongatva a békés polgárok idegeit az elefántember látványával, s egyben „megadóztatják” őket azért a tudatért, hogy lám-lám, ők milyen normálisra sikerültek. Hősünket valószínűleg elpusztítaná a népharag, ha nem találkozna egy fiatal orvossal, Frederick Treves sebésszel. Az orvost nagyobbrészt szakmai kíváncsisága, dicsőségvágya, kisebbrészt humanizmusa arra ösztönzi, hogy kieszközölje szerencsétlen páciensének, hogy egész életét egy kórházban töltse. Treves eltökélt szándéka, hogy védencéből pontosan olyan angol urat farag, mint amilyenek ők maguk. Az orvos sikere a kudarca. Merricket minden lépés, amelyet a civilizáció felé megtett, egyre gyorsuló tempóban viszi közelebb a halálhoz. Treves egyre világosabban látja műve kétértelműségét: minél sikeresebb különös kísérlete, annál inkább megfosztja Merricket saját legbensőbb lényétől.

Bernard Pomerance amerikai költő, drámaíró 1979-ben megkapta Az elefántemberért a legjobb színdarabnak járó Tony díjat. A darab több száz előadást megélt és tévéfilmet is készítettek belőle.

Ez a színdarab az Elefántember igaz története. Joseph Merrick – vagy ahogy a darabban hívják, John Merrick – 1862-től 1890-ig élt. Végigkövethetjük élete alakulását, megtudjuk, hogyan lett a vásári mutatványok puszta megélhetésért küzdő torzszülöttjéből az előkelő angol társadalom nagy érdeklődést keltő és (el)ismert alakja. A darab azonban több egy egyszerű történetnél. Azt vizsgálja, milyen a valóság és az illúzió viszonya. A néző látja Merrick torzulását a valóságban, ugyanakkor látja a színészt – torzulás nélkül. Elgondolkodhatunk azon, hogy melyik az illúzió és melyik a valóság: a torz külső vagy az alatta rejtőző igazi természet és szellemiség. Vajon Merricket látják barátai a maga valóságában, vagy saját maguk utánzatát látják benne – az „utánzat utánzatát”, ahogy Merrick nevezi a templom-makettet, amit épít? – mondja az előadással kapcsolatban Russell Boyce rendező, aki már kétszer is dolgozott a Szigligeti Társulattal: 1997-ben a Hegedűs a háztetőn rendezőjeként mutatkozott be Váradon, majd 2006-ban Brian Friel Fordítások című darabját vitte színre. (A Szigligeti Társulat sajtóközleménye)

» Korábbi híreink