HAMLET

Bajna György

Figura bemutató gyermekeknek és felnőtteknek

A gólyakalifa gyergyószentmiklósi bemutatójáról

Hargita Népe, 2003-10-00

Semmi sem szent ma már – próbálta a darab egyetlen általam szóvá tett mozzanatát, az imaszőnyeges jelenet védeni Béres László rendező, aki szintén állva tapsolt kollegái játékkedvtől dagadózó előadása végén.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház szerda esti bemutatója után beszélgettünk. Hauff közismert meséje, A gólyakalifa Bagdadban játszódik, s Kolozsi Kilián, aki a rendezői teendőket magára vállalta (a darab Gólyakalifája, Hasid kalifa is ő), nem szabadulhat a mai Bagdadtól sem.
A mesejátékból – nincs ma már semmi szent, főleg fiatal színészek számára –, végül olyan előadás kerekedik ki, ami a szöveggel és félreérthetetlen utalásaival a mai világpolitikai helyzetre, a felnőtteket szórakoztatja, minden egyébbel – pedig a gyermeksereget. Nem zavaró e kettősség, sőt!
Barabás Árpád színművész (Szelim, a kalifa szolgája) költői erényeit is megvillogtatja, amikor rettenetes kecskerímekkel és fület sértő asszonáncokkal kicsicsázott verses szöveget ad át társainak. E szöveg jelentősen hozzájárul, ahhoz, hogy az előadás alatt mi is elfeledjük a varázsszót, s még sokáig maradjunk azzá váltan, amivé a szerepjátszók varázsolnak. Nem csodaporral, játékukkal. (A mesében csodaportól válik gólyává a kalifa és a szolgája, s mert megfeledkeznek a figyelmeztetésről, hogy ha nevetni fognak az alatt, amíg az általuk választott állat bőrében járnak, el fogják felejteni a varázsigét, és olyan állatként kell majd továbbélniük, mint amelynek a bőrébe bújtak).
A hanghatások, a pompás ötletek, a két gonosz Baltazár kalmár (Polgár Emília), Medzsik varázsló (Bajkó László) járművei, a vakon vívott csata, amikor még a barát a baráttal is összecsap, a zenei betétek, a kidobott, s másik oldalon visszarepülő tárgyak mind-mind a kacagásszint növelését szolgálják. Melléjük már csak a gólyalábas jelentre van szükség, hogy a néző egyik ámulatból a másikba essen. (A koreográfia Polgár Emíliát és Bajkó Lászlót dicséri).
A Tamás Boglár (Gólya kisasszony, majd elvarázsolt hercegnő) tervezte jelmezek, az egyszerű, mégis kitűnő, bármilyen kis helyen felszerelhető díszletek egy dolgát komolyan és felelősséggel végző csapatra vallanak. (Máris 11 lekötött előadásuk van Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen, de e darabbal akár a legkisebb kultúrház, iskolai díszterem színpadán is felléphetnek).
Nem úgy tűnik, hogy a pénztelenség miatt félig-meddig kényszermegoldásból jött volna létre e bemutató. Jó kedvvel, kitörő életörömmel játszott, mesterien felépített, alaposan átgondolt előadást láthatott a közönség, amellyel komolyan veszik, az őket megillető tisztelettel köszöntik a gyermekeket.
Jó lábbal lépett a 2003/2004-es színházi évadba a Figura.

A gólyakalifa