HAMLET

Vincze Csilla

GYERGYÓI SZÍNES SZŐTTES - III. RéSZ

Az Alvajáró románctól az Ingyenélőkig

[2007. May. 11.]

Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma

A Kisebbségi Színházak Kollokviumán a marosvásárhelyi, a gyergyószentmiklósi, a temesvári társulat és a kolozsvári végzős osztály mutatkozott be.

#i#Alvajáró románc#/i# (Marosvásárhely) (fotó: Molnár Cs. Attila)

Alvajáró románc
Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Tompa Miklós Társulat/Yorick Stúdió

Négy színész kifeszített játéka. Szikrázó tekintetek, bensőből kitörő ritmus. Így kommunikálnak.

A minimalizált játéktérben csak néhány bútordarab: egy asztal, két szék, és néhány használati tárgy, amelyek jóval többek kocsmai berendezésnél. A színészek érzéseik kifejezésére és ritmuskeltésre használják.

A cigánylány (Szabadi Nóra) és a körülötte lévő férfiak viszonya, annak változásai elragadják a nézőt egy olyan világba, ahol az ösztönök uralkodnak. Minden mozdulatnak súlya van. Temperamentumos előadás, minden viszony pontosan megrajzolt. Pillanat, amit a színészek túlcsorduló energiával, fejlett mozgástechnikával keltenek életre.

A nézőket nemcsak magával ragadja a történet, a fizikai közelség miatt szinte egy ütemre lélegeznek. Többen hangosan felszisszennek fel a lány bántalmazásánál, mikor előkerülnek a kések, remegnek. Végül döbbenet, mert a darab elején egymásnak eső férfiak (Ördög Miklós Levente és Tollas Gábor), akinek birtoklási vágyát még a házasság sem zárta le, végül a lányt veszik célba, és több késszúrással oltják ki életét. Vér. A történetet keretbe zárja a pincér (Fekete Zsolt) lány iránt érzett szerelme, aki hivatásából adódóan nyilvánosan nem kezdeményezhet viszonyt. Kár, hogy a végig színen lévő két zenésznek nincs értelmezett jelenléte, így civilként figyelik, hogy mikor kell bekapcsolódniuk. Ez talán elkerülte András Lóránt rendező-koreográfus figyelmét.

#i#Rókajáték#/i# (Gyergyószentmiklós) (fotó: Molnár Cs. Attila)

Ben Jonson nyomán: Rókajáték
Figura Stúdió Színház – Gyergyószentmiklós

A sorskomédiát Béres László rendezte. A Figura színészállományát figyelembe véve történtek a módosítások az adaptáció során. Az előadás épségének kikerekedésében jelentős faladat hárult Ungvári-Zrínyi Ildikó dramaturgra. A szöveg meghúzása, egyes szereplők kihagyása, valamint a női szerepre történt alakítások kifejezetten jó irányba mozdítják a játékot.

Kreatív előadás. Dinamizmust sugallnak a térben a gördülő elemek, amelyeknek több funkciójuk van a játék során. A láda teknőcjelmezzé alakul, az ágy koporsóvá válik.

Mosca (Barabás Árpád) irányítja a történéseket. Jól megformált szerep, végig nagyon hangsúlyos. Minden szereplőnek van lehetősége képességei megmutatására, mindenkinek van olyan jelenete, ahol kibontakozhat. Volpone (Salat Lehel) a kapzsiság megtestesítője, aki Moscával, szolgájával összefogva használja ki ismerőseit. A halálhír terjesztésével megvalósulni látszó cselszövés végül furcsa fordulatot vesz: kiderül, hogy a szolga gazdáját is becsapta. A sorskomédiában szereplő figurák nem egyértelműen negatívak, még a kapzsiságot és korrupciót megtestesítő Volponéről is kiderül, hogy úriember módjára tud veszíteni, és méltóságteljesen magárra húzza a korsót.

A groteszk szituációba helyezett humor rákényszerít önmagunk kinevetésére, képessé tesz, hogy a keserűségeken is kacagni tudjunk.

#i#Mulatság#/i# (Kolozsvár) (fotó: Molnár Cs. Attila)

Sławomir Mrożek: Mulatság
BBTE – Színházművészeti és Televíziós Kar – Kolozsvár

Piros-fekete kontraszt. Zeneszó. A mulatságot kereső fiúknak ( Farkas Loránd, Benedek Botond-Farkas és Gábos Albin) sokáig csak a hangja hallatszik, majd ajtóstól beesnek. Az abszurd dráma a fiúk vizsgaelőadása, amelyben jól megformált karakterek keltik életre a történetet Albu István rendezésében. A nézők számára igazi színházi élményt nyújt az előadás. Minden szervesen kapcsolódik egymásba. A zene, a színek, a kellékek, a játékmód, amellyel mintha az idő határait feszegetnék helyenként, máshol pedig a lendület magával ragad, annyira, hogy szinte leállíthatatlan, és a szűk teret kihasználva még az illat is megjelenik, a füstölő.

Minden pontosan kidolgozott. A Beckettet idéző figurákban magára ismerhet a mai fiatal. A hangadó vezérnek és a gátlásos beilleszkedőnek egyaránt fontos, hogy társak vegyék körül, és ne unatkozzanak. Pörög a világ, mint a színpadi jelenetek, és elviselhetetlen, ha nem történik semmi. Mindegy, hogy lakodalom vagy halotti tor csak valami történjen, és ne félig meddig: „legyen valódi”.

A mulatságkeresésétől az akasztásig kiemelt pillanatok sora született a színpadon: a bőgőtokra emlékeztető szekrényből piros papírformák sokasága ömlik a térbe, előkerülnek a maszkok, amelyek szerepjátszásra serkentik a fiúkat, a bűnbakkeresés, az öngyilkosság gondolata, az akasztás… A szereplők nagy találékonysággal használják a kellékeket: az asztalon lévő üvegek a rendezgetések során több jelentést is kapnak, a maszkok felpróbálása után teljesen azonosulnak az új figurákkal, melyek között leglátványosabb a hölgy megformálása, ugyanígy az üvegtöréstől a füstölőgyújtásig sokszor meglepik a nézőt.

„Mulatság lehet, hogy nem lesz, de létezik.” – hangzik el az előadás elején. A végén pedig kiderül, hogy a történet körbe-körbe pörög. A zene szól, a fények kialszanak, majd ismét felerősödtek, aztán ismét kialszanak, és csak a taps jelezi, hogy valami véget ért. A kérdésekre tovább lehet keresni a választ: hogy hol a mulatság, miért marad ki aki kimarad, és miért nem lesz mulatság, akkor sem ha már van zene…

#i#Kabaré#/i# (BBTE, Kolozsvár) (fotó: Molnár Cs. Attila)

Masteroff-Kander-Ebb: Kabaré
BBTE – Színházművészeti és Televíziós Kar – Kolozsvár

A pontos zenei szerkesztéssel jól felépített előadásban, a Broadwayen játszott szöveghez, és dalokhoz nyúltak vissza. A Szilágyi-Palkó Csaba rendezésében megszületett produkció a közönségnek és a szakmának egyaránt tetszett. A kolozsvári színészhallgatók előadásában minden évfolyam játszott. Annak érdekében, hogy a dupla szereposztásból mindenki színpadra kerülhessen az előadás szünetében cseréltek. A szereposztásban vannak pontosan kidolgozott figurák, akik jelenléte végig követhető, vannak megvillanó színészi alakítások, ugyanakkor a szerepválasztás nem mindig a legszerencsésebb. Persze a Kollokviumon játszott előadásnál figyelembe kell venni, hogy hátrányos helyzetbe kerültek a szünet után színpadra lépő színészek, akiknek minden előzmény nélkül kellett bekapcsolódni a történetbe. Az is tény, hogy az énekhangok képzésére jelenleg minimálisak az intézményi keretek Erdélyben, a színészek pedig egyre gyakrabban kerülnek abba a helyzetbe, hogy zenés darabban is kiosztják őket. A Kabaré erre a helyzetre próbálja felkészíteni a színinövendékeket.

A hallgatók kísérlete mindennek ellenére élményekben gazdag produkció volt, a népes társaság fiatalos lendülettel játssza-énekli végig a történetet a fehérkesztyűs konferansziétól a horogkeresztes karszalagot viselő táncos lányokig. A pompát, a csillogást nem fényes díszlettel jelzik, hanem nagyon ötletesen terelik a figyelmet ezzel is a színészekre. A szereplők ragyogásával, a kísérő reflektor használatával teremtik meg a „pompát” a Kit Kat Klubban.

#i#Ingyenélők#/i# (Temesvár) (fotó: Molnár Cs. Attila)

Csiky Gergely: Ingyenélők
Csiky Gergely Állami Magyar Színház – Temesvár

Csiky Gergely darabjának műsorra tűzése, a nevét viselő színház által érdekes kísérlet. A XIX. századi szövegcentrikus darabot, mozgás elemekkel ötvözte, új színházi elemekkel gazdagította Török Viola rendező. Az eredeti szöveg vágott, átírt változata jó megoldásnak bizonyult. Érdekes kísérlet a zene „szerepeltetése” is, szervesen kapcsolódik a dramaturgiához.

A nézők nagyon szerették az előadást, amely az újítási szándékok megfontolatlansága miatt kissé eklektikusra sikerült. Stilisztikailag realizmusból indul, de abba nem illik bele a forgóasztal, a forgó falak. Megjelennek szürrealista momentumok, furcsa bábuszerű mozgások, amelyek néhol értelmetlennek tűnnek. Ugyanakkor helyenként megőrzik a romantika elemeit, míg máshol már szinte groteszkig fokozódik a játék. Kissé zavaros dzsentri világot teremtenek meg ez által, ahol tisztázatlanok a kapcsolatok is.

A mozgó falak között settenkedőket figyelve, ahol bárkit kihallgathatnak, kihasználhatnak, a néző mégis magára ismerhet, ugyanilyen kiszolgáltatott a mai ember is az érdekektől hajtott világban. A megfelelni vágyókat elnyeli a hazug világ, a naivakat gyakran kihasználják, és kérdés, hogy hogyan lehet tisztának maradni egy fertőződött környezetben.

kapcsolódó írások

ROMÁNIAI KISEBBSÉGI SZÍNHÁZAK KOLLOKVIUMA 2007 GYERGYÓI SZÍNES SZŐTTES MÁSODIK GYERGYÓI SZÍNES SZŐTTES

» Korábbi cikkek