HAMLET

Musca Szabolcs

Ella – az utolsó kávé elkészítése

Szín-Feszt mustra

Szabadság, 2008-11-12

Az Európai Színházi Unió 17. Fesztiválja

„Az utolsó kávé elkészítésének folyamata” – így is jellemezhető Visky András szerint a portugáliai Teatro da Rainha Ella című előadása, amely az Európai Színházi Unió 17. Fesztiváljának keretén belül volt látható hétfőn a kolozsvári teátrum új stúdiójában.

A hétfő esti előadást követő kedd délelőtti beszélgetésen nagyrészt mégsem a produkció elemzése, az előadásról való beszélgetés volt a központi téma, hanem a portugál színházi élet társadalmi státusa, gazdasági helyzete és a finanszírozási gondok. Nyilván ezen kérdések is érdekesek, hiszen az európai színházi élet körforgásában fontos eligazodási pontok lehetnek. Jose Fernando Ferreira, a Porto-i Sao Joao Nemzeti Színház munkatársa beszélt az 1974-ben történt demokratikus változások utáni színházi helyzetről, a Porto-i társulat létrehozásának körülményeiről, valamint a finanszírozási problémákról.

Ferreira kiemelte, hogy a portugál állam, illetve a Kulturális Minisztérium által fenntartott intézmény ambivalens helyzetben van, hiszen a támogatások sok esetben nem elegendőek a produkciók létrehozására. Példának említette az 1997-ben alapított P.O.N.T.I fesztivált, amely sajnos ez évben nem jöhetett létre, és amelyre hivatalos lett volna a Kolozsvári Állami Magyar Színház Silviu Purcărete rendezte Gianni Schicchi-je is. A beszélgetés során Tompa Gábor szólt az ugyancsak Purcărete rendezte Pantagruel sógornője című előadás 2004-es Porto-i vendégjátékáról, kiemelve, hogy fantasztikusan receptív közönséggel találkozott. E felvetésből kiindulva a résztvevők elmondták, hogy a repertoárjuk a klasszikus drámairodalom nagyjaitól a kortárs szövegekig terjed, a közönség pedig nyitott az új értelmezések irányába.

Herbert Achternbusch Ella című drámájának előadásához kanyarodva, a one man show színész-rendezője, Fernando Mora Ramos elmondta, hogy az előadás 1993-ban jött létre, majd 2005-ben újították föl. Ramos meglátása szerint olyan előadásról van szó, amelyben a főszereplő (José) lényegében csak fizikailag „létezik”, identitása fizikai, nem szellemi létezés. Az előadást értékelve Visky András hangsúlyozta az előadás muzikalitását, a beszéd zeneiségét, megvillantva azon jelenetet, amikor a kávédaráló „megszólal”, hangja a háború hangját juttathatja eszünkbe.

kapcsolódó írások

UTE-FESZT