szerkeszti: 
; "Lear király")
Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy
Lear király
Mészöly Dezső és Vörösmarty Mihály fordítása alapján
tragédia
Szereposztás:
| Lear, Britannia királya | Nemes Levente | |
| Goneril, Lear király lánya | D. Albu Annamária | |
| Regan, Lear király lánya | Gajzágó Zsuzsa | |
| Cordelia, Lear király lánya | Kicsid Gizella | |
| Gloucester grófja | Kőmíves Mihály | |
| Edgar, Gloucester gróf törvényes fia | Váta Loránd | |
| Edmund, Gloucester gróf fattya | Pálffy Tibor | |
| Kent grófja | Szabó Tibor | |
| Bolond | B. Fülöp Erzsébet | |
| Alban herceg, Goneril férje | Mátray László | |
| Cornwall herceg, Regan férje | Diószegi Attila | |
| Oswald, Goneril udvarnoka | Nagy Alfréd | |
| Nemes | Debreczi Kálmán | |
| Frankföld királya | Veress László | |
| Burgund hercege | Kolcsár József |
| rendező: | Bocsárdi László | |
| dramaturg: | Sebestyén Rita Júlia | |
| díszlettervező: | Bartha József | |
| jelmeztervező: | Dobre-Kóthay Judit | |
| zeneszerző: | Könczei Árpád | |
| szcenikus: | Deák Barna | |
| színpadi mozgás: | Liviu Matei |
Bemutató időpontja: 2006.11.28.
A Lear király történetének alapja egyszerű mese, de olyan mély emberi érzések és vágyak vezetik a szereplőket, hogy Shakespeare tragédiáját akár polgári drámának is tekinthetnénk. Lear azáltal, hogy lemond királyságáról, már az első jelenettől emberré válik, de királyságával együtt a királyság tudatáról nem tud lemondani, ezért emberségében szeszélyes, kegyetlen és goromba, aki az új helyzet bizonytalanságában nem tudja, hogy valójában meddig terjed a hatalma. Ez a kettősség jellemzi minden megnyilvánulását, ezért vele kapcsolatos benyomásaink is kettősé válhatnak. Tudjuk, hogy méltán szenved, amikor megkapja, amire rászolgált, mégis azt érezzük, hogy méltánytalanság történik vele, mert a gyermeki hálátlanságból fakadó legkegyetlenebb gyötrelmeket szenvedi végig.
Az emberi lét minden fontos kérdése megjelenik a darabban, s azáltal, hogy ellenpontjaikban láthatjuk ezeket, átfogóbbá, egyetemesebbé válik a történet. Az élet és halál, ifjúság és aggkor, erő és gyengeség, növekedés és bukás, helyes döntések és tévedések, éleslátás és vakság drámája a Lear király. A világnak azt az eredendő értelmetlenségét, s benne az embernek azt a eredendő otthontalanságát ábrázolja, mely a lét legszélsőbb határai felől ragadja meg az embert. Tragikus szatíra, mely kigúnyolja az érdekeken és hatalmon alapuló földi boldogságot, de azt a Mennyországot is, amit a halál utánra ígérnek a vallási tanítások. Kigúnyolja a kozmogóniát, az ésszerű történelmet, az isteneket, a jó természetet és az embert, mely „Isten képére s hasonlatosságára” teremtetett. (Nagy B. Sándor)
További szereplők:
Erdei Gábor, Márton Lóránt, Nagy József, Nagy Kopeczky Kálmán, Fazakas Misi,
Ádám János, Bedő Géza, Bíró Miklós, Bölöni Béla, Kelemen György, Leopold József,
Pilbáth Miklós, Tölcséres Sándor, Bán József, Bende Sándor, Benedek Zsolt,
Bernát Ádám, Fazakas István, Molnár István, Szentpáli Ferenc, Vatány Zsolt
Kapcsolódó kritikák:
- Az őrület – térben és időben (Krónika - Szempont melléklet, 2006-12-15)
- Tragikus szenvedélyek (Ellenfény, 2007-05-00)
- Széljegyzetek (Ellenfény, 2007-05-00)
Kapcsolódó
A Hamlet.ro tartalma a Creative Commons jogvédelmi elvei szerint használható fel.
