HAMLET

Lőrincz Ágnes

IZGALMAS ÖTLET?

Visszaszületés, mely a Hosszú péntek. Vagy majdnem

[2009. Sep. 27.]

A kolozsvári színház hivatalos közleményeiben hónapokig szó sem esett arról, hogy az Avignonba meghívott Visszaszületés és a Hosszú péntek között kapcsolat van. [műhely]

A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata a 63. alkalommal megszervezett Avignoni Színház Fesztiválon Visky András Visszaszületés című drámáját mutatta be Tompa Gábor rendezésében. Az avignoni Théâtre des Halles színházzal közösen létrehozott produkciót 23 alkalommal játszották a francia fesztiválon Naître à jamais címmel, majd szerepelt a Pilseni Nemzetközi Színházi Fesztivál programjában.

A jövő héten esedékes kolozsvári bemutatót a színház szakreferenseinek és PR-irodájának két hónapja tartó népszerűsítő kampánya előzte meg: nekik köszönhetően kerül a sajtó nyilvánossága elé több francia kritika részlete, sőt, Patrice Pavis levele is. Európa egyik legfontosabb színházelméleti szakembere az előadás megtekintése után személyes hangú levelet írt Tompa Gábornak. Idézzük: „Nagyon boldog vagyok, hogy láthattam az ön által rendezett Visszaszületést, amely az egyik legszebb, ha nem a legszebb előadás, amelyet ezen a nyáron Avignonban felfedeztem.”

A kitüntető bókok mellett plusz érdekességgel is rendelkezik az előadás, ugyanis a Hosszú péntek című darab ikerelőadása, mely ugyancsak a Kolozsvári Állami Magyar Színház műsorán szerepelt. A Hosszú péntek Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című regénye alapján született Tompa Gábor rendezésében. A darab meghatározó motívumai: a holokauszt, a zsidóság története, egy házasság válásba torkollása, a boldogság keresése, illetve a múlt feldolgozása, megemésztése. Egy fájdalmas metafora, szomorú elmélkedés a múlt eseményein.

A direktor nyilatkozata

Mivel a sajtóközlemények nem térnek ki a két előadás kapcsolatára, megkerestük Tompa Gábort, hogy röviden foglalja össze a két produkció viszonyát. Elmondása szerint „a Vissszaszületés, Visky András drámája, folytatása a Hosszú péntek című produkciónknak és érdekessége az, hogy ugyanabban a díszletben, ugyanazokkal a szereplőkkel zajlik, sőt bizonyos elemeket meg is őriz az előző előadásból. Miért született ez a mű? Többféle oka van, de az is egyrészt, hogy a frankfurti kiadó, amely Kertész Imre szerzői jogainak tulajdonosa, a Kaddis a meg nem született gyermekért című regény esetében nem hosszabbította meg a szerződést, amely a színház számára 30 előadásra szóltak, illetve időben 2008 nyarán lejártak.”

A két előadás plakátja

Morfondírozás

Tehát az Avignoni Fesztiválra a Hosszú pénteket hívták meg vagy ennek a folytatását? 2008 nyarán már megvolt a fesztiválra a meghívás? A közönség miért láthatta a Hosszú pénteket 2009 februárjában és márciusában is?

Lejárt a frankfurti kiadóval a szerződés, azonban az Avignoni Színházi Fesztivál meghívása csábító ajánlat, valljuk be. Dönteni kellett: mivel a szerződést meghosszabbítani nem lehetett, Tompa Gábor meglátása szerint a színháznak két választása volt: „lemondunk a vendégszereplésről, ami a színházunk számára rendkívüli erkölcsi károkkal járt volna, vagy gyakorlatba ültetjük azt az ötletet, hogy írunk egy új darabot, egy új szöveget. Ez utóbbit találtuk az alternatívák közül a helyesnek, az izgalmasnak. Egy valós történetből kiindulva írta meg tehát a Visszaszületést Visky András és úgy érzem, hogy ez a mű sokkal kiérleltebbé vált, mint a Kertész-adaptáció.”

A rendező számára kihívás

Tompa Gábor bevallja, hogy „átvettek” jeleneteket a Hosszú péntekből, „így megteremtve azt a kapcsot, amely mindkét előadást tovább élteti. (...) Az lett volna szép, ha ikerelőadásként létezhetett volna ez, az egyik este az egyik, a másik este a másik. De mivel a Kertész-művet jelen pillanatban nem tarthatjuk tovább műsoron, ezért ezt a megoldást tartottuk a legmegfelelőbbnek, művészileg a legizgalmasabbnak, óriási kihívásnak, ugyanakkor megtartva azt az óriási tiszteletet, ami a Kertész Imre-műhöz fűz bennünket és amit így meg is őriztünk ebben a produkciónban.”

Hosszú péntek (fotó: Biró István)

A külső szem élesebben lát

Köllő Katalin színházkritikus így reflektál az ügy kapcsán: „nagyon furcsának találom a megoldást, persze ezt ki is lehet magyarázni, én azonban etikai kérdésnek tartom azt, hogy a szervezők "megvettek" egy előadást, időközben azonban a színháznak lejárt a Kertész Imre kiadójával kötött szerződése, s ugyanerre az előadásra, megtartva a díszletet, a szerepbeosztást és a jelmezeket, valamint a formát, írtak egy új szövegkönyvet. Lehet azzal magyarázni, hogy ez folytatása a Hosszú pénteknek, hogy ez ugyanaz a téma csak más megvilágításban, mindent lehet mondani, de hogy nem tisztességes eljárás, az biztos. Én személy szerint átverésnek tartom.”

(Innen egy bekezdést eltávolítottunk. A szerk., 09:30, 3.10.2009)

Visszaszületés (fotó: Mihaela Marin)

Holokauszt vs. kommunizmus

Továbbá kérdés marad számunkra, hogy a Visszaszületés című darab a Holokausztból meríti történetének magját, vagy a kommunizmus idejéből ihletődik, avagy mindkét peródusból? Ugyanis Tompa Gábor elmondta, hogy „folytatva a Hosszú pénteket, a történelemben egy-két évtizedet ugrunk a második világháborús kivégző táborokból a kommunista lágerek világába, amelynek a története már a szerző számára sem volt ismeretlen, hiszen gyerekként megélhette, mikor az édesapját 22 év börtönre ítélték.”

Az avignoni visszhangokból idézve azonban más derül ki: „A háttér, akár egy vízjel: a Holokauszt”. (Philippe Laroudie) Vagy: “a darab (Visszaszületés) témája egy férfi élete a harmincas évekbeli antiszemita Magyarországon, a náci koncentrációs táborok, a háború utáni magán- és családi élet összes boldogtalansága és kudarca. (...) Visky írása sokat hallgat (épp ott, ahol Lauwers és Jouanneau nyelvezete oly terjengősnek mutatkozott). A színpadi játék nem próbál magyarázni, egy bizonyos légkört idéz meg, és biztosítja a szavak és a játék közötti feszültséget. Megőrzi a szöveg titkát, ami nem azt jelenti, hogy befogadhatatlanná, érthetetlenné teszi – éppen ellenkezőleg. Hiszen a zsidóságra, a lágerekre, a háború utáni kommunista Magyarország életére vonatkozó utalások felfedezhetők a rejtély mögött, még akkor is, ha ez a főhősnek nem sikerül.” (Patrice Pavis)

A szerző további morfondírozása

Elemző olvasat kellene ahhoz, hogy megtudjuk, mit rejt Visky András Visszaszületés című drámája. Kíváncsian várom a Visszaszületés kolozsvári bemutató előadását, hogy kiderüljön, a színészek játéka miben rejt másságot a Hosszú péntekbeli játékhoz viszonyítva, hiszen különböző szöveg a tét (Visky Andrást e-mailben kerestük meg kérdéseinkkel, de egyelőre nem válaszolt. Egyébként az előadásról szóló nyilatkozata itt olvasható). A kíváncsiságom a nézőpontok különbözőségének, sokféleségének területére is kiterjed, hiszen a Visszaszületés hátterének történetéről, illetve magáról az előadásról eltérnek a vélemények, látásmódok.

Felcsigázza képzeletem a két előadás közötti kapcsolat, a témájuk meghatározása, a darabok megértése. Azonban ahhoz, hogy azt érezzem, hogy a Visszaszületés a Hosszú péntek folytatása, illetve, hogy ily módon mindkét előadás tovább fog élni, le kellene hunynom a szemem.

A szerző a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem másodéves teatrológia-szakos hallgatója. A fenti cikk a szerző szakmai gyakorlatának a vizsgamunkája.

kapcsolódó írások

A MEG NEM TÖRTÉNT CSODA MESE A TŰ FOKÁN RÍKAT, NEVETTET ADD NEKEM A LELKEDET! GYULAI ELŐADÁSGÖRBE

» Korábbi cikkek