HAMLET

Sőregi Melinda

Kisvárdai napló III. - csütörtöktől szombatig

Kisvárda: Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja

KonTextus.hu, 0000-00-00

Nem akar ez a fesztivál kifulladni. Bár a szemek karikásabbak és sápadtabbak az arcok, a lelkesedés nem lankad. Kezd összeérni a társaság, egyre több az ismerős arc. Nagy és világmegváltó beszélgetések zajlanak: erősen fogy a várdakeserű. De beszélnek egymással a színházi emberek, nézik az előadásokat és kíváncsisággal közelednek a másikhoz. Ritka kegyelmi pillanatok ezek. És dézsmálódnak a meggyfák is a hazafelé vezető úton: napfelkeltekor már igazán jól esik a lopott gyümölcs.

Természetesen az általános jó hangulat mellett kritikai észrevételek is megfogalmazódhatnak. Jó volna elérni, hogy minden társulat a fesztivál teljes idejére maradhasson Kisvárdán. Nem tudom, mennyire függ ez maguktól a társulatoktól vagy a pénzügyi helyzettől, mindenesetre nem sok értelme volt például annak, hogy a kolozsváriak éppen csak beestek az előadásukra, majd csomagoltak és utaztak haza. Szervezési probléma lehet az is, hogy a fesztivál két várhatóan legjobb előadása egy estére került, egymás után. Elkerülhetetlen, hogy ne legyen ebből sérülés.

Dr. Faustus tragikus históriája

A Kolozsvári Állami Magyar Színház Marlowe Doktor Faustus tragikus históriáját mutatta be Mihai Maniutiu rendezésében. Steril, fehér térben játszódó kegyetlen előadás az elvetélt Isten-keresésről. A román rendező a szöveggel és a színészi testekkel egyaránt dolgozik: a szavakat kínosan pontosan koreografált mozdulatok kísérik. A Faustus a román és magyar színház találkozási pontján áll, két színházi kultúra fonódik szervesen egybe. A másnapi szakmai beszélgetésen az egyik főszereplő, Bogdán Zsolt mesélt a produkció születéséről. Mindig különleges pillanat, amikor a színész felfedi titkait. Most Bogdán Zsolt végre beszélt: érzékien és érzékletesen. Elmondta, hogy számára a rendezővel való viszony a szerelemhez hasonlítható. A rendező a hódításra kész férfi, míg a színész a nő, akit meg kell hódítania. A Faustus kapcsán nem jött létre ez a szerelmi kapcsolat, a rendező nem tudott a bőre alá hatolni. Hozta a maga koncepcióját, amibe illeszkedni kellett. Bogdán Zsolt szavait idézve: nem telt fel energiával a tüdő és mellhártya közti folyadék. Ez a beszélgetés felülírt minden addigit: egyszeri és megismételhetetlen volt.

Bak Lukács (Pálffy Tibor)

A Faustus után következett a sepsiszentgyörgyi társulat A csoda című előadással, mely Tamási Áron Énekes madár című darabja nyomán született. Egy óra szünetet kapott a nézősereg a két előadás között. Lehetetlen ennyi idő alatt az agyakat-szíveket átállítani. A pokolból nem lehet egyenest a mennybe menni. A Faustus elvette a lehetőséget a csodától - nem a játszók, inkább a műsor összeállítóinak hibájából.

Pálffy és a kar

Bocsárdi László rendezése ahhoz a macskához hasonlatos, amelyik egyszerre kint és bent fog egeret. Neki sikerül. őszinte tisztasággal ábrázolja az autentikus népi kultúrát, miközben ki is lép belőle, hogy ironikusan rátekintsen és bemutassa a kulturális romlás állapotát. Az előadás kulcsszereplője maga Tamási Áron (Nemes Levente), aki kívülről figyeli szereplőinek sorsát. Irányítani próbálja az eseményeket, de egy adott pontos kiszalad a kezéből a sors fonala. Nem lehet ő sem mindenható. A csoda, a szerelmesek, Móka (Nagy Alfréd) és Magdó (Benő Kinga) megmenekülése azonban a szerző beavatkozása nélkül is megvalósul - csodálatosképpen. A szerelem persze csak csoda által győzhet, a valóságban aligha. Erről is szól az előadás. És szól a sepsiszentgyörgyi csapatról, melyet Bocsárdi László épít, dédelget évek óta. Egymáshoz erősen kötődő és azonos művészi nyelvet beszélő emberek közössége ez.

Samu (Trill Zsolt)

Az utolsó napon, pénteken mutatkoztak be a beregszásziak Csokonai Karnyónéjával. Vidnyánszky Attila rendezése totális színházat teremt. Minden elem a maximális hatásra tör. A végletek vannak jelen a színpadon. Idézet Nánay István kritikájából: "Mert Vidnyánszky Attila Karnyónéja őrült világ, melyben alig van rendszer. A papírdoboz falak, a portékákkal, zsákokkal, megnevezhetetlen kacatokkal zsúfolt tér, a jobboldalra beszorított, zenekari dobogónak használt szekér, Lázár asztala s a centrálisan elhelyezett négykarú 'ringlispíl' már a látványban is káoszt idéz." (Kisvárdai Lapok, július 28.) Az előadásban két budapesti sztár-színész, Gáspár Sándor és Eperjes Károly is fellép. Mégsem róluk, hanem a Karnyóné (Szűcs Nelli) bugyuta fiát, Samut alakító Trill Zsoltról szól ez az előadás. Az ő elmagányosodása és helykeresése a központi kérdés.

Gáspár Sándor és Trill Zsolt

Túllépve az előadásokon: nagy színészegyéniségeket vonultatott fel ez a fesztivál. A jó előadások mellett rájuk kell majd emlékezni és figyelni továbbra is a pályájukat. Csak a számadás kedvévért: Bogdán Zsolt, Pálffy Tibor, Váta Loránd, Karna Margit, Trill Zsolt, Szűcs Nelli és a még pályakezdő Pálfi Ervin, Ollé Erik és Molnár Xénia.

A kőszínházi programmal párhuzamosan bábelőadások is zajlottak Kisvárdán a gyermekek örömére. Legalább az övékre, hiszen szakmailag nem sok pozitívum mondható el a produkciókról. A sepsiszentgyörgyi és temesvári bábosokat kivéve minden erdélyi társulat képviseltette magát egy-egy előadással. Szűkszavúan annyit mondanék, hogy nem láthattunk értékelhető előadásokat. Igénytelen szövegekkel és alig minősíthető báb-animációval traktálták a gyerek-közönséget. Nagy csalódás volt végignézni ezeket az előadásoknak nevezett haknikat. Nem szeretnék messzemenő következtetéseket levonni, hiszen nem láthattam ezen színházak összes előadását. Mindenesetre érdemes elgondolkodni a szakmai előrelépés lehetőségein. A további fesztiválokon pedig beemelhető lenne a szakmai programba a bábos mustra is - a színvonalat serkentendő.

Két érdekes beszélgetésről kell még megemlékezni. Lénárt András, Budapest Bábszínház rendezője-bábművésze tartott baráti eszmecserét a bábszínházak helyzetéről. A legfájóbb pontnak képzés kialakulatlanságát tartotta: nincs utánpótlás tervezőkből, rendezőkből, bábszínészekből. Sajnos a bábművészet még mindig a periférián mozog, a színházi szakma nem kezeli egyenrangúként. Hasznos kezdeményezésnek bizonyult Dr. Csiszér Lajos előadása a szerző jogok kérdéséről. Szinte szűz terület ez a jogászok között is. Remélhetőleg jövőre is sor kerülhet hasonló tájékoztatóra, ahol nagyobb súllyal szerepelhetnek majd az egyedi esetek is.

A fesztivál szombaton véget ért. Most a nyári szünet, aztán intenzív munka következik. Nehéz tanulságokat megfogalmazni, hiszen túl közeli még az élmény. Fontos üzenete mégis a fesztiválnak, hogy komoly gondok mutatkoznak a színész-képzéssel Kolozsváron és Marosvásárhelyen egyaránt. Mindkét főiskolás előadás csúfosan bukott, elsősorban pedagógiai okokból. Érdekes lesz követni a fejlődő műhelyek, Újvidék, Szabadka, Sepsiszentgyörgy és Beregszász sorsát is. Aggódhatunk Komárom és Nagyvárad sorsáért - előbbiért az igazgatóváltás miatt, utóbbiért az alacsony színvonal miatt.

Folytatása következik - 2004-ben.

DÍJAK - ELISMERÉSEK
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának fődíját megosztva kapja: két, a klasszikusok mai színpadra állítását eltérő alkotói módszerekkel, kiemelkedő szakmai színvonalon megvalósító előadás. Marlowe drámájának erőteljes színpadi nyelvet teremtő megfogalmazásáért a Kolozsvári Állami Magyar Színház Doktor Faustus tragikus históriája című előadása (rendező: Mihai Maniutiu és a Csehov mű napjainkra érvényes interpretációjáért, a dráma kapcsolatrendszerének árnyalt bemutatásáért a Komáromi Jókai Színház Sirály című előadása (rendező: Telihay Péter)

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma több évtizedes színházi munkájáért ÉLETMű DÍJAT adományoz KARNA MARGIT színművésznőnek, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata tagjának.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma több évtizedes színházi munkájának elismeréseként ÉLETMű DÍJAT ad LOHINSZKY LORÁND színművésznek, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat tagjának.

Az Illyés Közalapítvány díját a klasszikus komédia eszközeinek mai színházi nyelvre fordításáért a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Két nő közt című előadása (rendező: Alexandru Colpacci) kapja.

Az Illyés Közalapítvány díját a jelentős teljesítményeken alapuló kollektív és kreatív társulati munkáért a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a Marosvásárhelyi Ariel Színház közös produkciója, a Partok, szirtek, hullámok (rendező: Barabás Olga) kapja.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját egy hiteles történet érzelemgazdag, erőteljes színre állításáért a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Nem fáj! Című előadásának (rendező: Ilan Eldad) ítélte oda a szakmai zsűri.

Kisvárda város díját A CSODA és a PARTOK, SZIRTEK, HULLÁMOK című előadásokban a kivételesen intenzív színészi partnerkapcsolattal a társulati színészi munkát inspiráló színpadi jelenlétért Pálffy Tibor és Váta Lóránd párosa kapja.

Kisvárda város közönségdíját a Komáromi Jókai Színház Ibusár című előadása kapja.

A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza által alapított Teplánszky-díj:
Kézdi Imola a Doktor Faustus tragikus históriája című előadás MEPHISTOPHILIS szerepében nyújtott alakításáért.
A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza Különdíja:
Bogdán Zsolt a Doktor Faustus tragikus históriája című előadásban a fiatal Faustus szerepéért
Tompa Klára a Két nő közt című előadásban a Grófné szerepéért
Bandor Éva a Sirály című előadásban Mása szerepéért
Cristian Rusu a Doktor Faustus tragikus históriája című előadás díszletéért
Zeke Edit a Sirály című előadás jelmezéért

Dr. Oláh Albert, Kisvárda város polgármestere hagyományteremtő szándékkal különdíjat ad a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata PORTUGÁL című előadásában az Asszony (Jucika) szerepében nyújtott kiemelkedő alakításáért MÁRKÓ ESZTER színművésznőnek.

Dr. Nagy Szilárd, Kisvárda város alpolgármestere hagyományteremtő szándékkal különdíjat ad BOGDÁN ZSOLT színművésznek.

A szakmai zsűri az EuroSec Kft díját OLLÉ ERIK színművésznek a SIRÁLY című előadásban Trepljov szerepéért
a Kepo Kft díját SZLOBODA TIBOR-nak ítélte, a SIRATÓFAL című előadás játékteréért
a Bástya Panzió díját G. ERDÉLYI HERMINA színművésznek ítélte a SIRATÓFAL és a NEM FÁJ!című előadásokban nyújtott alakításaiért
A Premon Kisvállalat Kisvárdai Üzemigazgatósága díját PÁLFI ERVIN színművésznek ítélte a vajdasági előadásokban nyújtott alakításaiért.
A Parish Bull Vendégház díját GUBIK ÁGI színművésznek ítélte, a SIRÁLY című előadásban Nyina szerepéért
A Várda Panta Kft díját ROPOG JÓZSEF színművésznek ítélte, a SIRÁLY című előadásban SZORIN szerepéért.

Nyakó Béla átvette a Határon Túli Magyarok Hivatala által adott elismerő oklevelet, a határon túli magyarság szolgálatáért.

A cikk itt olvasható a KonTextuson

kapcsolódó írások

Kisvárdai napló - csütörtöktől vasárnapig Kisvárdai napló II. - hétfőtől szerdáig