HAMLET

Hegyi Réka

Csodatortára fel!

Erdélyi Riport, 2004-10-07

Gyermekek és felnőttek ritkán tapasztalható jókedvvel fogadták a kolozsvári színházi évad első előadását, A kék csodatorta mesemusicalt. Az ősbemutató minden korosztályt megszólított: a legkisebbek a színes jelmezbe öltöztetett hősök pörgésén ámultak, a nagyobbak a szójátékokat is, a „legnagyobbak” pedig a paródiát és a szövegekben megnyilvánuló tréfát is értették.

A színpadi produkció rendhagyó élmény lehetett azok számára is, akik ismerték a Muszthy Bea– Dobay Andárs szerzőpáros hangjátékként bemutatott művét – a sztárszínészekkel a ’80-as években elkészített ősváltozat bakelitlemezen messzire eljutott, a ’90-es évek elején például sepsiszentgyörgyi tinédzserek kedvence lett blőd humorának köszönhetően.
Keresztes Attila rendezése követi a mese cselekményét: Patológia királyának lánya, a szépséges Szupertónia nem akar férjhez menni, és az egész udvart elviselhetetlen hiszti-kitörésekkel gyötri. Az udvari orvos, Doktor Plágium mindenféle költséges szerrel kísérletezik, eredménytelenül, mígnem megjelenik az udvarnál Belkanto herceg, aki azonnal szerelmes lesz a királylányba, és annyira szeretné meggyógyíttatni, hogy semmilyen áldozatot nem sajnál. A börtönből kiváltott Doktorért Placebó szokatlan gyógyszerét kell megszereznie – nehéz próbatételek és veszélyes szereplők leküzdése árán el kell hozza a kék habostortát Szupertóniának.
A klasszikus és jól bevált sablonok betartása mellett a mese mindent parodizál, amit lehet: agyoncsépelt színpadi fordulatokat, szereplőábrázolási közhelyeket, műfajokat. A színpadi változat, bár nem biztos, hogy ez szükséges, egy-egy gesztussal a bájos történetet is megfosztja varázsától, nevetségessé teszi azokat a hősöket, akik naivitásuk miatt talán meg sem érdemlik ezt. Például a hősszerelmes, vagyis Belkanto nem bátor és vakmerő, mert a kockázatos utat nem önszántából vállalja, Doktor Placebó bökésére lép elő, amikor jelentkezni kell.
Laczkó Vass Róbert még ilyen fintorokkal együtt is az előadás egyik legkellemesebb meglepetését szerzi, hiszen a szerelmes hősök ábrázolására nagyon nehéz színpadi feladat – A kék csodatortában a tiszta, élőben szóló énekhang oldja meg a jellemformálást. A Szupertóniát alakító Albert Csilla énekhangja nem eléggé erős, de a remekbe szabott jelmezének köszönhetően (Bianca Imelda Jeremias munkája) olyan tündéri királylánnyá válik, amilyet a kislányok szoktak rajzolni. Ártatlanságát mégis megkérdőjelezzük, mert már első énekében is kiderül, hogy miért toporzékol, ha férjhez menésről hall: minden kérője hozományvadász léhűtő, akinek meggyőződése, hogy „az asszony verve jó”.
Vibrátó, költő és műstoppoló viszonya Belkantohoz olyan, mint Balgáé Csongor úrfihoz: több, mint szolga, útitárs, segítő barát. A „fajbeli” eltérést hegyes fülei jelzik – így még a Gyűrük urából ismerős tündék is eszünkbe jutnak. A Döhék földjén hozzájuk szegődő Heuréka is hegyes fülű postáskisasszony, persze egymásra is találnak, és leleményességük segíti a főhőst.
Az intrikusok sem hiányoznak: Effekt grófja alacsony és arisztokratikusan „haccsol”, Affekt magas és nagyétkű – kiegészítik egymást, bár sárga kalapjaik (egy széles karimájú, illetve egy valószínűtlenül magas cilinder) testi adottságaikat hangsúlyozzák. A rendező nem bízott abban, hogy ez a két vígjátéki figura önmagában elég humoros, ezért az előadás közepe táján egy rosszul használt kelléket, egy kutyát ad kezükbe egyetlen poén kedvéért: a báb „körülnézhet”, ha fejük fölött megpördítik. Nagy Döhe szaloncukor-fájánál a „Hozzányúlni tilos!” tábla is csak azért készül papírból, hogy belemehessen Effekt fejébe...
Kedves fricska, hogy a rejtélyes barátcsuhás szereplőt, aki megmenti a bajba keveredett hősöket, egy gyermek játssza. Nevetségessé válik a felnőttek arctalan lénytől való félelme, és a könyveiben sugallt megoldások gyerekes egyszerűsége is egyértelmű így: a csokiba és a zsírjukba fúló döhéknek tornászniuk kell, hogy egészségesek maradjanak, a dilettáns művészcsaládot hangszigetelni kell a Hétfülű Drakulina érzékeny fülei miatt, a zsarnok Sanda Kánt pedig csak nevetéssel lehet legyőzni.
A mese természetesen a jó győzelmével ér véget. A csodatortáról ugyan kiderül, hogy csak ürügy volt, hogy a hisztis királylány vegye észre: őt szeretni is lehet, gavallérja pedig a veszélyes fantázialények képében sok emberi dőreséget kellett, hogy legyőzzön a kedvéért.

A kék csodatorta