HAMLET

Hegyi Réka

Júlia szerelmi háromszögben

Visky András drámája román színpadon

Erdélyi Riport IV. évfolyam 50-51. szám, 2005-12-00

Visky András Júlia című színművének ősbemutatóját egy román, illetve egy magyar nyelvű rádiójáték követte, majd a Kolozsvári Lucian Blaga Nemzeti Színház idei évadnyitó előadása, melyben először hangzott el színpadon Paul Drumaru fordítása.

A bemutatót nagy érdeklődés előzte meg, hiszen a plakátok már hirdették: a címszerepet, az egyetlen hőst Vava Ştefănescu táncos-koreográfusra bízta a rendező. A művésznő ez alkalommal szólalt meg először színpadon. Kissé érces, raccsoló hangjának különlegességét hamar meg lehet szokni. Egyszerűen beszél. A szinte folyamatosan jelen levő, vonós hangszer uralta zene felerősödő-halkuló, hol idegtépően magas, hol mély hangjai amúgy is jobban beleivódnak a fülekbe (Ana Maria Avram és Iancu Dumitrescu jegyzi).

Vava Ştefănescu elsődleges kifejező eszköze pedig nem a szó, hanem a mozdulat. Az a drámai mélység, amelyet Szilágyi Enikő hangjával, arcjátékával bontakoztatott ki ugyanebben a szerepben (a Tompa Gábor rendezésében játszott budapesti–kolozsvári ősbemutatón), azt most kétségbeesett vergődésből, erőtlen öszszerogyásokból, ég felé nyújtózó és földet kaparó pillanatokból gyúrja ki a táncosnő. Erőteljes színpadi jelenlé-tében a legapróbb belső rezdülések, a legfinomabb rebbenések is felvillannak.

Az előadás szövege nagyon megrövidül. A Visky-mű sokrétűségéből elszivárog a nyelvi humor, a történelemórák iróniája (Júlia egykori tanára fekete kreppel takarta el a térképen az ország azon részeit, melyek már nem tartoztak Magyarországhoz – hősnőnk éppen ide, majd még ettől is nagyon távol került), az a kedvesség, amellyel a hétgyermekes anya verebecskéknek nevezi mindig éhes fiókáit. Minden változtatás (Mihai Măniuţiu rendező alkalmazta színpadra a darabot) egy irányt követ. Csak a számára és előadása számára fontos részek maradnak meg: hogyan éli meg az egyén a szabadságvesztést, hogyan tud szembenézni az abszurd hatalommal, hogyan küzd meg benne nap mint nap az élni, illetve a halni vágyás, a betegség és a hit, hogy él még ura. A színpadon a szó szoros értelmében (is) lemeztelenül előttünk ez a védtelen asszony, akinek legrejtettebb vágyát is kifürkészi az előadás.

Júliát mély hit jellemzi, de nap mint nap megszólítja a Fennvalót, és ismételten figyelmezteti: ő nem Jób. Ugyanakkor különös szerelmi háromszög sarkpontja, szerelmes Istenével vitatkozik, akihez különös és mély kapcsolat fűzi, legalább olyan mély, mint férjéhez, akinek hét gyermeket szült. A szerző hangsúlyozza, hogy műve nem monodráma, hanem párbeszéd a szerelemről – a román fordításban egyébként egyértelmű utalás történik Shakespeare Júliájára, a címbeli Julieta nem hétköznapi Iulia. Teremtője is Romeo, férje is Romeo – kettejük közül sokkal jelenvalóbb az Úr, akivel Júlia beszélget; uráról, gyermekei apjáról nem tud semmit.

Júliával együtt nyomasztó térbe kerül a néző is: a színpadon felépített nézőtér erősen lejt, belecsúsztatja a közönséget a kétoldalt egymástól lejtősen eltartó szürke falak közé. Hátul rozsdásodó vasajtó zárja a játékteret. Nincs rajta kilincs, de egy láthatatlan erő néha széthúzza. Nincs mögötte semmi.

A szürke oldalfalakat fények modulálják az előadás folyamán, boltíveket rajzolnak ki. Talán csak a főhős képzeletében jelennek meg, amint újra meg újra nekifut Golgotájának, hiszen el is halványodnak, el is tűnnek, amint újra meg újra legurul a falakról. Később két kör alakú fény jelenik meg Júlia tekintetében: két karikagyűrűje. Az egyiket férjétől kapta, a másikkal az Úr jegyezte el.

A Visky-párbeszéd szépen és igaz módon szólal meg a kolozsvári román színpadon. A személyes gyermekkori emlékek, a családi legendák, a felnőttként is megismert egykori fogolytársak történetei szövődnek az édesanyja élettapasztalatából merítő alkotásba. Élő történelemóra azoknak, akik azokban az években még meg sem születtek.

Kolozsvári Lucian Blaga Nemzeti Színház
Visky András: Julieta (Júlia)
rendező: Mihai Măniuţiu
díszlettervező: T.Th.Ciupe
koerográfus: Vava Ştefănescu
előadja: Vava Ştefănescu