HAMLET

Hegyi Réka

Fiai az égnek, emberei a földnek

Zsöllye, 2004-10-00

Androgün lény jár ki-be, kacsázva, kis mécseseket hord be a színpadra, zsebre tett kézzel bámul a nézőtér mögötti semmibe, majd kissé csalódottan, lesütött szemmel folytatja sertepertélését. Porcelán-arca, kis varkocsokból álló bolondos frizurája, kinőtt kockás zakója és bő nadrágja van. Énekel, szöveg nélkül lálálázik. Hamarosan kiderül, hogy ő Wang, a vízárus (pályája kezdetén Kicsid Gizella harmadik főszerepet játssza). Az ég férfiait várja, mert Szecsunában ő az egyetlen, aki érkezésükről tud. Bocsárdi László felerősíti a szerepet, a Jóembert keresünk! előadásban Wang nemtelen bohóc és őrzőangyal, játszótárs és egyetlen igaz barát, aki árnyékként követi Sen Te lépteit.

Az ég fiai, a földre szállt istenek (Szabó Tibor, Váta Lóránd, Mátray László) fehér-fekete Nó színházi jelmezeket viselnek (tervező: Dobre-Kóthay Judit) és roggyantott térdekkel járnak. Arcuk aranyszínűre mázolva, sminkjük is japán maszkot ábrázol – Wang az egyedüli, aki rajtuk kívül Távol-keletet idéz sminkjével. A többi, szürkébe öltöztetett szereplőtől nem csak a jelmezek pompája különbözteti meg az isteneket: kórusként követik az eseményeket, három szólamban énekelnek is, ahányszor csak alkalmuk nyílik rá. Wang kapcsolata velük ezen a téren is érős: esetlen kis dalocskáját énekelve szembeszáll az égi hangokkal, ha szükséges, hogy meggyőzze őket: a szegény lánytól ne vonják meg pártfogásukat.

Sen Te a sepsiszentgyörgyi előadásban inkább naiv, mint jó. Mindenki átveri és kineveti, rokonsága és üzletfelei kihasználják jóhiszeműségét. Ember, hús-vér ember, túlélési ösztöne, végső kétségbeesése életre kelti a nagybácsit. Sui Ta nem jó környezete szemében, de Sen Te jóságára ő vigyáz. Péter Hilda a szereplő mindkét arcát megmutatja: azt is, amikor a lány ráébred kihasználtságára, és legszívesebben elzavarná a haszonlesőket, de nem teszi, és azt is, amikor a megjátszott nagybácsi megrázkódik a becsapott lány fájdalma miatt. Leheletfinom rezdüléseit viszont nem látjuk. Akkor sem, amikor egyedül van a színpadon, és a nézőtérrel szembefordulva adja elő az epikus részeket. Többet tudunk meg elszántságáról például abban a jelenetben, amikor percről percre kétségbeesettebben, saját maga hordja be a csupasz színpadra zsákszámra a dohánygyári környezetet megteremtő barna leveleket (díszlettervező: Bartha József). Megalázottságának legszemléletesebb példája: a rokonokból és egykori kuncsaftokból álló tömeg – az eső miatt mindannyian köpönyeget és esőernyőt viselnek – eggyé forrva mezteleníti le az állapotos Sen Tét.

Szerelme, Jang Szun nem vesz részt a gyalázatos jelenetben. A repülő (Pálffy Tibor) bőrszerkós, bukósisakos kópé, igazi szélhámos, aki kihasználja az útjába tévedő lányt, de idővel hajlandó munkába állni a nagybácsinak vélt Sui Ta dohánygyárába, hogy tovább folytassa kicsinyes játszmáit. Hogy a lány iránti vonzalma mennyire megjátszott, nehéz eldönteni. Végig azt látjuk, hogy szabadsága elvesztését jelentené, ha ragaszkodna Sen Téhez, de az esküvő-jelenetben játékosan, majd egyre szenvedélyesebben, végül fájdalmat és ütésnyomokat okozva paskolja a lány lábait.

A pilóta furcsa párost alkot anyjával, Jang asszonnyal (Szabó Enikő). A fiatal, csinos és divatos hölgy fia miatti aggodalma megjátszottnak hat, sokkal hamarább hinnénk el, hogy csak a repülővel együtt állástalanul maradt stewardess, aki egy követ fúj vele. Mindenképpen visszataszító, hogy a rendőr (Diószegi Attila) sarokba gyömöszölheti fia esküvőjén.

A színpadon felvonultatott szürke tömegben mindenkinek jól kitalált figurája van: a Családanya (B. Pisroska Klára) erélyes élősködő, a Családapa (Debreczi Kálmán) iszákos papucsférj, az unokaöcs (Fazakas Misi) léhűtő, Wung (Nagy Kopeczky Kálmán) sánta, a Sógornő (Prezsmer Boglárka) élelmes, a szőnyegkereskedő (Botka László) és neje (Molnár Gizella) régi vágású öregek, a borbély (Veress László) sikamlós csávó, stb. Feltűnő, hogy a nemi identitás viszonylagosságára nem csak Sen Te esetében derül fény, hiszen a vízárus is nemtelen, a háztulajdonos pedig nem nő, hanem transzvesztita (Nagy Alfréd remek).

Részleteiben izgalmas előadás a sepsiszentgyörgyieké, de az egyes szerepekben felcsillanó színekből a bemutatón még nem állt össze egy hatásos összkép.

Jóembert keresünk!